A Klub - Danubius Dog Klub

a) A fegyelmi vétséget elkövető klubtag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala.
b) A klubtagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

A fegyelmi szabályzat személyi hatálya:

3. §

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a klub tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy klub tisztséget viselnek-e vagy sem.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak:

2/A.§

A fegyelmi eljárást a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.

II. FEJEZET

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

4.§

Fegyelmi vétségek:

1. Fegyelmi vétséget követ el az a klubtag, aki a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
2. Súlyos fegyelmi vétséget követ el különösen az a klubtag, aki:

a) A klub sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a bíróság,
illetőleg a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt.

b) A klub Alapszabályának és szabályzatának előírásait, valamint testületi szerveinek
határozatait nem tartja be.

c) A klub szándékos vagy durva mulasztásból eredő megsértése.

d) A klub érdekeinek és tekintélyének vétkes megsértése.

e) Sportszerűtlen és a klubbal szemben álló magatartásnál valamely tisztségviselővel,
tenyésztési- illetve küllembíróval szembeni illetlen viselkedés, valamely klubtag
jelentős megsértése és a klubbéke kitartó zavarása.

f) Választással elnyert megbízatásával, tisztségévei visszaél, jogait rosszhiszeműen
gyakorolja.

g) Mást fegyelmi vétség elkövetésével vádol.

h) A Német Dog Törzskönyv hitelességévei bármilyen módon visszaél, annak
hitelességét veszélyezteti, illetve kellő alap nélkül kétségbe vonja.

i) A jogerős fegyelmi büntetés, továbbá a klub határozatok végrehajtását akadályozza.

j) A klub fegyelmi eljárás .során a tanúzási kötelezettséget indokolatlanul megtagadja,
továbbá a szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg és távolmaradását nem
menti ki, vagy megjelenése esetén engedély nélkül távozik, illetve ott rendzavarást
követ el.

3. A fegyelmi vétséget elkövető klubtag fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás a nem indokolt.

Fegyelmi büntetés:

1. A fegyelmi büntetések a következők:

a) írásbeli figyelmeztetés

b) a klubtagságból eredő jogok gyakorlásának felfüggesztése

c) a klub tisztségviselésétől történő eltiltás

d) eltiltás a külföldi szervezetek, valamint a klub által rendezett rendezvényeken (kiállítás, klubnap, stb.) való részvételtől

e) eltiltás a klub által nyújtott kedvezményektől

f) klubból való kizárás.

2. Az első bekezdés b}, c), d) és e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. E fegyelmi büntetések kezdetét és végét a fegyelmi határozat rendelkező részében meg kell jelölni.

3. Az a klubtag, akit a klubból kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követő 3 év elteltével vehető fel újra a klubba.

4. Többrendbeli vagy különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke az elrendeléssel, a Felügyelő Bizottság pedig a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig - de legfeljebb 30 napra - a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggeszti. A fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szerv a tagsági jogok felfüggesztését az eljárás befejezéséig fenntartja. E határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Ill. FEJEZET

Klubfegyelmi szervek:

5.§

A klub fegyelmi szervek a következők:

a) Fegyelmi-és Etikai Bizottság
b) Elnökség
c) Közgyűlés

A klub Fegyelmi- és Etikai Bizottsága

6.§

1. A klub közgyűlése 3 tagból és 1 póttagból álló Fegyelmi- és Etikai Bizottságot választ 5 évi időtartamra és egyben a tagok közül megválasztja a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökét.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tanácsban jár el. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság határozata legalább 2 tag egybehangzó szavazatával jön létre.

7.§

1. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság megválasztott tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685. ┬ž b) pontja). Ez a rendelkezés vonatkozik a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjainak és a klub tisztségviselőinek viszonyára is.

2. Az eljárás alá vont személyévei összefüggésben felmerülő összeférhetetlenség vagy elfogultság valószínűsége esetén ennek fennállása kérdésében - az érdekelt kérelmére - a klub elnöksége dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

3. Ha az elfogultsági kifogás megalapozott vagy az összeférhetetlenség bizonyított, a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljáró tanácsba más bizottsági tagot (végső esetben -póttagot) jelöl ki.

4. Amennyiben a 3. bekezdés szerinti kizáró ok a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökére vonatkozik, az elnöki teendők ellátásával a klub elnöksége az elnökség valamelyik tagját bízza meg. A delegált elnökségi tag ugyanazon fegyelmi ügy másodfokú elbírálásából kizárt.

5. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjának akadályoztatása esetén a 3. bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

8.§

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik ÔÇô választott tisztségviselők kivételével - a klub tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatása.

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke köteles:

9.§

a) Tájékoztatni a klub elnökét a Fegyelmi- és Etikai Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.

b) Beszámolni évente egy alkalommal a klub közgyűlésén a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tevékenységéről.

A klub elnöksége

10.§

1. A klub fegyelmi eljárásában a fellebbviteli fórum a közgyűlés.

2. A közgyűlés határozatképességét az Alapszabályban leírtak határozzák meg.

3. Ha a közgyűlésnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni.

Közgyűlés

11.§

1. A klub választott tisztségviselői fegyelmi ügyében a vizsgálat és döntés a klub közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

IV. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

Az elsőfokú eljárás szabályai

12.§

A fegyelmi eljárás hivatalból vagy a panaszos írásbeli beadványa alapján indulhat meg. A beadványban részletes és pontos tényállást kell írni. Meg kell jelölni, illetve csatolni kell a szükséges bizonyítékokat. A panaszbeadványt - amelyet a panaszosnak saját kezűleg kell aláírnia ÔÇô a klub elnökénél vagy a Felügyelő Bizottság elnökénél kell benyújtani.
Névtelen bejelentés alapján fegyelmi eljárást indítani nem lehet. Amennyiben a bejelentés közérdekű, azt az eljárás elrendelésére jogosult köteles kivizsgáltatni.

13.§

A panaszbeadvány kézhezvételétől számított 30 napon belül a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy az eljárás elrendelésének megtagadásáról és erről érintetteket értesíti.
A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult egyidejűleg az iratokat továbbítja a hatáskörrel rendelkező fegyelmi szervhez.

14.§

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy szükség esetén az eljárás elrendelését megelőzően külön vizsgálatot rendelhet el vagy igazoló jelentést kérhet.

15.§

A klub elnökének a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozata ellen, vannak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal lehet élni az elnökséghez, melynek határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

16.§

Ha a fegyelmi eljárással egy időben, azzal okozati összefüggésben bírósági, büntető vagy szabálysértési eljárás folyik, úgy a fegyelmi eljárást az ügy jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni. A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések (4. ┬ž 4. bekezdés) az esetben is alkalmazhatók. A bírósági ítélet, illetve szabálysértési határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztett fegyelmi eljárást le kell folytatni.

17.§

Ha a fegyelmi eljárás folyamán az üggyel összefüggésben a fegyelmi vétség elkövetésével olyan klubtag is alaposan gyanúsítható, aki ellen fegyelmi eljárás nincs elrendelve, erről a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat értesíti, aki 15 napon belül dönt az esetleges fegyelmi eljárás megindításáról, illetve annak megtagadásáról szükség esetén dönt az ügyek egyesítéséről.

V. FEJEZET

A fegyelmi tárgyalás

18.§

1. Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15 napon belül az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjait és az eljárás alá vont személyt, továbbá a tanukat írásban kell meghívni. A Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően az elnök számba veszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

3. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalása megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Meg kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

19.§

1. A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.

2. Az eljáró bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt - kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást - jelen legyen, a bizottság elnökének engedélyével a tanukhoz kérdéseket intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

3. A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi alá vontat az öt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézést, -stb.) tájékoztatni.

4. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről. Megtagadás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

20.§

1. A közgyűlés, mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv, fellebbezett ügyben tárgyalást tartani, érdemi határozatot hozni, következő évi rendes közgyűlésen köteles hozni.
2. A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indul eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanukat, szakértőket hallgathat : meg és további bizonyíték-kiegészítést foganatosíthat.

21.§

1. A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett.
2. Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt - az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett - elutasítja.
3. Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg, ha további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi szervet utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak kell az elsőfokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást megtenni.
4. A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára a 19., 20., valamint a 21. ┬ž-ban foglaltak megfelelően irányadók.

22.§

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye.

VI. FEJEZET

Elévülés

23.§

1. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta, tag esetén 1 év, a klub tisztségviselője esetén 3 év már eltelt.
2. Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

VII. FEJEZET

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól

24.§

1. A klub tagja mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a fegyelmi büntetés letöltésével, kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől 3 év telt el.

2. Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló klubtaggal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi büntetés alól mentességi időtartamra újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a klubtag a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

3. Az, akit kizártak a klubból, csak 3 éveltelte után nyújthatja be tagfelvételi kérelmét a klubhoz.

4. A fegyelmi büntetés hátrányos következménye alól a közgyűlés mentesítheti a fegyelmi büntetéssel sújtottat, ha annak magaviseletéből a tevékeny megbánás kitűnik, akinél a büntetés már köztudottan elérte célját.

5. A mentesítés iránti kérelmet az érintett, az érintett hozzátartozója, jogi képviselője - indoklással ellátva - terjesztheti elő az elnökséghez. Ilyen kérelem csak egy ízben teljesíthető.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

25.§

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám vagy számítási, avagy más hasonló, nyilvánvaló elírás esetén bármikor kijavíthatja.

1. A bírói tevékenységgel kapcsolatban a Bírói- Tenyésztési Szakbizottságához kell a panaszt benyújtani.
2. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság a panaszt saját hatáskörben vizsgálja és azt saját szabályzatának megfelelően - 15 napon belül - eldönti vagy javaslatot tesz az elnöknek a klub fegyelmi eljárás megindítására.
3. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság döntése ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a klub elnökségéhez.

: Szülőkategória: A Klub; Kategória: Szabályzatok; Megjelent: 2016. január 17.; Készült: 2016. január 17.; Módosítás: 2016. január 17.

A Danubius Dog Klub Törzskönyvezési Szabályzata

Fogalom meghatározások

Szövetség

Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (továbbiakban: MEOESZ)

Értelmezés

A jelen Szabályzat értelmezésekor figyelembe kell venni a MEOESZ tagsággal működő FCI (Federation Cynologique Internationale) törzskönyvezésre vonatkozó közvetett és közvetlen szabályait is. Jelen szabályzat azzal ellentétes nem lehet, amennyiben jelen szabályzat az FCI eltérést nem engedő vonatkozó szabályával ellentétes, úgy az FCI szabályozást kell alkalmazni.

Fajtagondozó szervezet fogalma

Fajtagondozó szervezet alatt a MEOESZ tagjaként működő, annak megbízása alapján a fajtagondozásra jogot szerzett fajtaszervezet értendő az adott ebfajtában.

Törzskönyvezés

A törzskönyvezés az a folyamat, amely a fajtatiszta eb egyedek adatainak tulajdonos általi közlése és igazolása alapján ezen adatok törzskönyvben történő rögzítését, nyilvántartását, feldolgozását, rendszerezését, igazolását, az adatok közül a változtathatóak változásainak követését és vezetését továbbá az FCI szabályai szerinti megismerhetőségét tartalmazza. A törzskönyveket a MEOESZ vezeti és állítja ki, a Danubius Dog Klub (továbbiakban: DDK) feladat a tenyésztési adatok szakmai felülvizsgálata az FCI szabályai alapján.

Törzskönyv

A törzskönyv ebtörzskönyv, mely a MEOESZ által az FCI kölcsönösségre és kizárólagosságra vonatkozó alapelve értelmében Magyarországon FCI elismertséggel kizárólagosan vezetett adatbázis, mely az FCI által elismert, ideiglenesen elismert továbbá -FCI elismertség nélkül- az FCI által el nem ismert fajtájú fajtatiszta ebek adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Az ebtörzskönyvet ebfajtánként elkülönítetten, elektronikus adatbázisként vezeti a MEOESZ.

Származási lap

Az eb nemzetközileg elismert megjelenési formájú származási igazolása. A DDK tenyésztési programjába befogadott és engedélyezett fajtába tartozó ebek részére a Magyar Köztársaság területén származási lapot kizárólag az MEOESZ állíthat ki. A származási lapot, mint közokiratot kell kezelni.

A származási lap a törzskönyv adatairól a tulajdonos kérelmére kiállított hiteles másolat. Nem állítható ki származási lap amikor regisztrációs lap kiadásának van helye. A származási lapot a MEOESZ sorszámozott, dátummal és aláírással ellátott magánokiratként állítja ki, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

Standard származási lap

Azon, származási lapra jogosult egyedek törzskönyvi adatairól kiállított legalább 3 generációs, szöveges részében kétnyelvű (angol és magyar) másolat, amely egyed mindkét szülőpárja teljesítette Danubius Dog Klub által a tenyésztésbe vételhez minimumként meghatározott feltételt, vagy feltételrendszert.

Minimum: Mindkét szülő eredményes tenyészszemlével rendelkezik.

Elfogadott tenyész minősítések:

Tenyészthető minősítés Magyarországon
Tenyészthető minősítés a származási lap szerinti honosító ország feltételei alapján
EuDDC tenyészthető

Prémium származási lap

Tartalma megegyezik a standard származási lap tartalmával, de látványosan és feltűnően elhelyezett speciális hologrammal feltüntetésre kerül rajta, ha mindkét szülő teljesítette a Danubius Dog Klub által meghatározott prémium tenyésztési feltételeket.

Prémium feltételek:

Mindkét szülő eredményes tenyészszemlével rendelkezik a standard származási lap feltételei szerint: (Tenyészthető vagy EuDDC tenyészthető)
Mindkét szülő csípő és könyök szűrési eredménye: (HD/A, HD/B, ED/0, ED/1)
Mindkét szülő Magyarországon megrendezett nemzetközi kiállításon (CACIB), vagy a DDK által rendezett kiállításon elért osztály győztes címmel rendelkezik: (HPJ, CAC)

Regisztrációs lap

A regisztrációs lap azon eb törzskönyvének adatairól kiállított hiteles másolat, amely eb

olyan ismert és FCI származási lappal rendelkező szülőpár utódja, amely/ek ki vannak zárva a tenyésztésből, vagy
az egyed maga színhibás, nem a tenyésztési színcsoportnak megfelelő színű, vagy
olyan ismert és FCI származási lappal rendelkező szülőpár utódja, amely nem tett eleget a Danubius Dog Klub által a tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek.

Tenyésztő

Az a magyar állampolgárságú vagy a Magyar Köztársaság területén tartósan (évi 270 nap) tartózkodó külföldi jogképes, természetes személy, illetve a Magyar Köztársaságban bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyesület, aki (amely) legalább egy a Magyar Ebtörzskönyvben szereplő, tenyészthető szuka tulajdonosa és az FCI által elismert kennel névvel rendelkezik.

Konfirmációs eljárás

A konfirmációs eljárás azon egyedek származási lapra jogosultságának megszerzésére irányuló eljárás, amelyek regisztrációs lappal rendelkeznek. A konfirmációs eljárás részleteit az DDK Konfirmációs szabályzata tartalmazza.

A törzskönyvezés szabályai

A MEOESZ mindazon tenyésztő ebét nyilvántartásba veszi és származási igazolással (regisztrációs vagy származási lap) ellátja, amely megfelel a hatályban lévő tenyésztési előírásoknak. A törzskönyvezés megtörténik, ha az FCI rendelkezéseiben, a magyar jogszabályokban, vagy az MEOESZ szabályzataiban akadálya nincs, a tenyésztő az Egyesület Törzskönyvezési és Tenyésztési Szabályzatának megfelel, továbbá, ha a törzskönyvezésért az MEOESZ által közzétett díjat megfizette.

A hatályos magyar jogszabályoktól, az FCI előírásaitól, a MEOESZ és a DDK szabályzataitól történő eltérés, az azokban foglalt szabályok megsértése, valamint a kutyáknak kereskedelmi célra történő szaporításának gyanúja esetén az DDK a törzskönyvezést és a származási lap szakmai igazolását minden külön eljárás nélkül az ügy tisztázásáig felfüggeszti.

Az előírt okmányok hiányában, illetve az azokban szereplő formai vagy tartalmi hiányosságok (ide értve a nem szabályszerű javítást, törlést, hamisítást is), az okmányokkal kapcsolatos bejelentési határidők átlépése esetén a MEOESZ a törzskönyvezést, a DDK a származási lap szakmai igazolását minden külön eljárás nélkül megtagadhatja.

A törzskönyvezési eljárás során az DDK szakmai felülvizsgálatának döntései ellen az DDK Vezetőségéhez lehet fellebbezni, akik a fellebbezést 30 napon belül érdemben kötelesek elbírálni és ennek megfelelően intézkedni a kijavításról, vagy elutasítani a fellebbezést. A fellebbezésnek nincs helye, ha az FCI előírásai-, a MEOESZ és a DDK Tenyésztési és Törzskönyvezési Szabályzatában foglaltak szerint járt el.

A DDK az állomány nyilvántartást, a MEOESZ a törzskönyvet elektronikus formában vezeti.

A törzskönyvben hibásan bejegyzett adatot javítani csak úgy szabad, hogy a kijavítás ténye, a korábban bejegyzett adattartalom felismerhető maradjon, megállapítható legyen a javítás időpontja, oka és a javítást végző személye. Az adatbázisban minden bejegyzett rekord véglegesen tárolásra kerül és megtekinthető.

A törzskönyv főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamely tenyészminősítő osztály feltételeinek, valamint őseik 4 generáción keresztül ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve. A főtörzskönyv tenyészminősítési osztálya: Tenyészthető, EUDDC tenyészthető

A melléktörzskönyvi rész tartalma, formája és vezetési szabályai megegyeznek a főtörzskönyvi résszel. Melléktörzskönyvi bejegyzésre azon kutyák utódai kerülhetnek, melyek nem teljesítették a tenyészminősítési osztályba sorolás feltételeit, de rendelkeznek 4 generációs származási lappal és a konfirmációs eljárás során származási lap kiadásának feltételei teljesítették.

A tenyésztőnél a törzskönyvbe vételhez szükséges alapbizonylatok:
- fedeztetési jegy;

alombejelentő jegy;

transzponder beültetési igazolás;

Egy szuka részére az alom bejelentés a fedezési dátumától számított 50 és 70 nap között született kölykökre fogadható el.

A bejegyzéshez szükséges okmányok tartalmáért, az abban foglalt tények és adatok valódiságáért a bejelentő büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel tartozik.

A tenyésztő a kölyköket az DDK Szabályzata szerint köteles egyedileg megjelöltetni.

A tulajdonosváltozást a régi és az új tulajdonos szerződésben köteles foglalni, amelynek szabályaira a polgári jog az irányadó. Az új tulajdonos az DDK felé 30 napon belül köteles bejelenteni a tulajdonos változást és azt a származási lapra rávezettetni, erre a tenyésztőnek kötelessége felhívni a figyelmet.

A DDK által meghatározott tenyésztési feltételeket nem teljesítő, de származási lappal rendelkező szülőtől, legyen az akár az almot ellő szuka vagy a fedező kan, származó utódok részére csak regisztrációs lap állítható ki.

Regisztrációs lappal rendelkező egyed 12 hónapos kor betöltése után vehet részt a konfirmációs eljárásban, mely során, a feltételek teljesítése esetén standard származási lapot kaphat.

Regisztrációs lappal rendelkező egyedek utódai nem törzskönyvezhetőek.

Regisztrációs lappal rendelkező egyed részére Export pedigree nem állítható ki.

Prémium származási lap kiadásának feltétele a standard származási lap kiadási feltételeinek teljesítésén túlmenően mindkét szülő esetében a könyök és csípőízületi diszplázia szűrés megléte mentes vagy majdnem mentes minősítéssel, valamint mindkét szülő Magyarországon megrendezett nemzetközi kiállításon (CACIB), vagy a DDK által rendezett kiállításon elért osztály győztes címmel rendelkezik.

A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

A törzskönyv vezetése folytatólagosan történik. (A sorszámozásnál a fajta korábbi, Kinológiai szövetség általi törzskönyvi sorszámai folytatása kerül vezetésre.) A törzskönyvi részben külön, „/H” jelöléssel kell jelölni a honosítás alapján bekerült ebek sorszámát.

A MEOESZ által kiadott és a DDK által szakmailag felülvizsgált törzskönyvek a Magyar Ebtörzskönyv (rövidítve: MET) szerves részét képezik. A német dog fajta törzskönyvei, mint a MET kötetei vannak megnevezve úgy, hogy a megnevezésénél a Magyar Ebtörzskönyv kifejezés után a fajta hivatalos neve szerepel (MET Dog).

A törzskönyv minden bejegyzett ebre az alábbi adatokat tartalmazza:

a törzskönyvi sorszámot;
a tenyésztő nevét, címét;
a tulajdonos nevét, címét;
a születésének időpontját;

a kennel- és hívónevét, ivarát, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását;
a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;
a tenyésztésből való kiesés időpontját és amennyiben ismert, annak okát;

a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját;

az eb szüleinek, nagyszüleinek, dédszüleinek és ükszüleinek kennel- és hívónevét, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint szűrővizsgálati eredményeit;

mikrochip azonosító számát.

kiesés időpontja és oka

honosított kutya esetén a származási ország által kiadott törzskönyvi számot.

A származási lap kiállításának előírásai

A származási lap az MEOESZ tulajdona, amelyet az eb mindenkori tulajdonosának ad ki használatra. A származási lapnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.

A származási lapot az DDK szakmai felülvizsgálata alapján az FCI tagsággal rendelkező Kinológiai szövetség MEOESZ készíti el a jelen szabályzat és saját szabályainak figyelembe vételével. Az elkészítésre a megbízást a törzskönyvi adatok megküldésével a törzskönyvvezető ad. A származási lapot a tulajdonos (tenyésztő) részére a MEOESZ adja ki.

A származási lapot szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A származási lapról másodlati példányt az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza:
1. sorszámot;
2. a törzskönyv megnevezését: Magyar Ebtörzskönyv Német Dog, röviden: MET Dog.;

feltűnően ki kell domborítani a MEOESZ és a DDK nevét, logóját, továbbá azt a tényt, hogy a DDK olyan országos szervezethez tartozik, amely tagja az FCI-nek;
az eb kennel-, egyed- és hívónevét, születési dátumát, fajtáját és ivarát;

az eb megjelölésének módját (microchip), egyedazonosítóját és ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság), valamint törzskönyvi számát;
a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét;

az eb származását a negyedik generációig (szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők) visszamenőleg az ősök nevét és törzskönyvi számát;
az eb szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait az alábbi rendben:

egészségügyi szűrések eredménye

Világ-, és Európa kiállításon elért eredményeket (WCH-EUCH)

a nemzetközi, magyar és külföldi championátusok (Int. CH., HCH, …CH), magyar és külföldi junior championátusok (HJCH, …CH)

a BIS, BOG, BOB (HFGY), BOS, CACIB, R.CACIB, CAC, R.CAC, HPJ címek darabszáma (pl.: 1× BIS, 3×HFGY, 2×CACIB, 5×CAC)
A fenti címek hiányában az egyéb kiállítási eredmények, címek

a származási lapot kiállító szervezet szakmai munkáért felelős személyének az aláírását, a kiállító szervezet és a DDK bélyegzőlenyomatát;

a teljesítményvizsgálatok közül a kiállítási eredményeket, champion címeket az eb tulajdonosa a származási lapra rávezettetheti vagy az DDK által hitelesített teljesítményfüzetben vezeti;

a DDK által szervezett tenyészszemle eredményeket a származási lapra rá kell vezetni.

A származási lapon feltüntetett ebek kennel- és hívónevét követően – ha ilyennel rendelkeznek – fel kell tüntetni a legmagasabb szintű champion címet.

Ha a származási lappal rendelkező, vagy arra jogosult ebet külföldön értékesítenek, akkor a MEOESZ úgynevezett EXPORT PEDIGREE-t állít ki pótlólag.

Ha az FCI által elismert, eredeti és hiteles származási lappal rendelkező ebet külföldről hoznak be az országba, részére az eredeti származási lapot honosítani szükséges, amelyen az új sorszám „/H” jelölése mutatja a honosítás tényét.

A származási lapot az MEOESZ részére 30 napon belül, külön felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni, ha:

az eb elpusztult;

a származási lap valótlan adatokat tartalmaz.

Az a) pont esetében a tulajdonos, vagy a tenyésztő kérésére a származási lap érvénytelenítése és okának feltüntetése után véglegesen birtokba adandó.

A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

A kölykök azonosítása

A kölyköket legkésőbb 4 hónapos korukig egyedi jelölő eszközzel –transzponderrel (chip)- kell ellátni. A chip behelyezése az állatorvos feladata.

A mikrochip-es egyedi megjelölés általános szabályai

1) A kölykök megszületése után a tenyésztő alombejelentő lapot állít ki.

A szabályszerűen kiállított alombejelentőt, az előírt mellékletekkel valamint a transzponder behelyezési igazolási lapot az alom 180 napos koráig meg kell küldenie a MEOESZ irodájának, a beültetett chipekhez tartozó matricák csatolásával.

A MEOESZ az alombejelentő és mellékletei alapján elkészíti a származási lapokat, melyen rögzíti a chip számot is és a tenyésztőnek visszaküldi.

A származási lapok másolatát az MEOESZ irodája nyilvántartásba veszi és megőrzi.

A chipmatricák megfelelő kezeléséért, a behelyezett azonosító és a továbbított matrica azonosságáért a tenyésztő felel, az adatok valótlansága miatt keletkezett költségek őt terhelik.

: Szülőkategória: A Klub; Kategória: Szabályzatok; Megjelent: 2016. január 17.; Készült: 2016. január 17.; Módosítás: 2017. január 21.

Danubius Dog Klub Kiállítási Szabályzat

érvényes: 2014. május 22-től visszavonásig

Általános rendelkezések

1) A Danubius Dog Klub (továbbiakban Egyesület) saját hatáskörében kutyakiállításokat rendez.

2) A kiállítások lehetnek:
- klubkiállítás CAC és Klubgyőztes cím kiadásával
- speciális kiállítás CAC cím kiadásával

3) A kiállítások tervezésekor (időpont, helyszín) figyelemmel kell lenni az FCI előírásaira és a Kinológiai Szövetség által már jóváhagyott rendezvényekre.

A Magyarországon rendezett nemzetközi kiállítások időpontjában más rendezvény nem tartható. A klubkiállítás és fajtakiállítás rendezésekor az odaítélt CAC kiállítások időpontját is figyelembe kell venni.

A kiállítások engedélyezése

- Nemzeti (országos) CAC, Fajtakiállítás, Kupakiállítás programját a DDK Elnöksége készíti el.
- CAC kiállítások helyszínéről a DDK Elnöksége szavazással dönt. A kiállítások pontos időpontjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a CACIB kiállítások, illetve a környező országok nemzetközi kiállításainak időpontjára is.
- Klubkiállításokat csak a DDK rendezhet CAC cím kiadása mellett, Klub győztes címmel. A kiállításról megelőző évben az Elnökség dönt. Az időpontok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a DDK más rendezvényeire is, különös tekintettel a Klubkiállításra, mellyel egy napon más rendezvény nem rendezhető.
- Champion kiállítás: évente egyszer kerül megrendezésre, általában év végén. Nevezni csak valamilyen Championátussal, (junior, nemzeti, vagy nemzetközi) rendelkező kutyákat lehet.
- Derby kiállítás: CAC cím kiadásával, az éves kiállítási naptár részeként, évente egyszer kerül megrendezésre. A jóváhagyott kiállítások helye és időpontja nem változtatható meg az Elnökség engedélye nélkül.

A kiállításokon való részvétel

1) Az Egyesület által rendezett kiállításokra kizárólag az FCI által elismert, ideiglenesen elismert FCI származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be.

2) Magyar tulajdonban lévő import kutya kizárólag honosított származási lappal (vagy szerződéssel) nevezhető a kiállításokra.

3) A kiállítás területére történő belépéskor a kutyák állatorvosi oltási igazolványát ellenőrizni kell, attól függetlenül, hogy nevezték a kiállításra vagy sem (érvényes veszettség elleni oltással rendelkezik-e). Ha a kutya nem rendelkezik ilyen igazolvánnyal, a kiállítás területére történő belépését meg kell tagadni.

4) A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa a felelős. Harapós kutya csak ÔÇ×harapós" jelzéssel, szájkosárral és rövid pórázon tartható a kiállításon. Az ilyen kutyáról a szájkosarat csak a bírói körben szabad levenni, a bíró utasítására.

5) A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos, kivéve sport bemutatón a körön belül. A kiállítás területén kutyákat a fajtajellegüknek megfelelően, az állatvédelmi előírások betartásával kell elhelyezni.

6) A kiállítás területén kölykök kutyát árulni TILOS.

Nevezési feltételek

1) A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (postai keletbélyegző lenyomata, fax érkezési dátuma, online nevezés beérkezésének dátuma) jogosult a kutyát kiállításra benevezni.

2) A nevezéshez minden esetben csatolni kell:

- a pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot,
- a származási lap mind kétoldali másolatát,
- a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását (feladóvevény másolatát),
- a munka osztályba történő nevezéshez a fajtára kötelezően előírt munkavizsga letételét igazoló, az FCI által elfogadott bizonyítvány másolatát,
- Champion osztályba történő nevezéshez a Champion bizonyítvány másolatát kell csatolni (FCI nemzeti vagy nemzetközi Champion bizonyítvány másolata).

3) Kiállításra csak egyedileg azonosítható kutyát lehet benevezni (tetoválás, mikrochip, orrtükörlenyomat).

4) Nevezéseket csak a kiírt határidőig lehet elfogadni!

5) A kiállítási nevezési díjakat az adott kiállítás nevezési felhívása tartalmazza.

6) A nevezés akkor minősül teljesítettnek, ha a nevezési lap feladási dátuma (keletbélyegző lenyomata) megelőzi, vagy megegyezik a nevezési határidő utolsó napjával.

7) A nevezési díj megállapításra kerül:

Tagokra: aki tagja az Egyesületnek vagy szerződött partnerének és rendelkezik az adott évre érvényes tagsági kártyával. Ha a kutyának több tulajdonosa is van, akkor valamennyi személynek rendelkezni kell az adott évre érvényes tagsági kártyával.
Nem tagokra: akik nem rendelkeznek az előzőekben felsorolt érvényes tagsággal.
Nem magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők: akik euróban és nem forintban fizetik, illetve utalják át a nevezési díjakat.

8) A kutyát csak a származási lapon szereplő tulajdonos nevezheti a kiállításra.

9) A magyar tulajdonosok, illetve magyar állandó lakhellyel rendelkezők függetlenül attól, hogy tagjai az Egyesületnek vagy sem, a kiállítás helyszínén nem fizethetik a nevezési díjat kivéve az Egyesület ilyen jellegű előzetes tájékoztatása esetén.

10) A nem magyar állandó lakhellyel rendelkezők, ha a kiállítás helyszínén fizetnek, akkor a nevezési díjon felül adminisztrációs többletköltséget is meg kell fizetniük kutyánként, kiállításonként.

11) Az adott kiállítás katalógusában csak az a kutya szerepelhet, amelynek a nevezése határidőben beérkezett.

12) Kölcsön, illetve különféle tartási szerződéssel birtokolt kutyák esetében nem minősül a kölcsönvevő a nevezési díj megállapításakor tulajdonosnak.

13) A kiállító a nevezési lap beküldésével, valamint az online rendszerbe történő nevezéssel egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési lapon közölt adatok valódiságáért, a nevezési díj egyösszegű befizetésére, továbbá hozzájárul, hogy a nevezési lapon szereplő adatai a kiállítás katalógusában közzétételre kerüljenek.

14) A nevezési díj befizetése akkor minősül teljesítettnek, ha a nevezési felhívásban közölt díj teljes mértékben, a teljesítés napján érvényes díjtételnek megfelelően kiegyenlítésre kerül.

15) Amennyiben részteljesítés történt és a pótló befizetés már más díjtételt tartalmazó időszakban történik meg, úgy a teljes nevezési díjat az utóbbi szerint kell számolni.

16) A nevezési díj semmilyen esetben sem téríthető vissza, más kutyára át nem ruházható.

17) Nevezett kutya osztályok közötti átsorolására kizárólag a nevezési határidő zárásáig van mód.

18) A kiállító a nevezési lap aláírásával, valamint az online rendszerbe történő nevezéssel vállalja az Egyesület Kiállítási Szabályzatának betartását és magára nézve kötelezőnek ismeri el azt.

19) Nem bírálhatók a kiállításokon a rejtett- egyheréjű, vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, a tüzelő szukák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák.

20) A kiállításokon helyszíni nevezés nem lehetséges.

21) Minden kiállító köteles a kiállításra magával hozni a benevezett kutya eredeti származási lapját (a bírói körbe nem vihető be) és amennyiben a kiállító egyesületi tag, tagsági kártyáját.

22) A bírálat alkalmával a bíró jogosult a felvezetett kutya egyedi azonosítóját ellenőrizni.

A Kiállítás

1) A kiállító felelős azért, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési (sorolás után érkezik), a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró minősítse a kutyát, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe.

2) A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez az Egyesület elnöke, a vezető bíró, vagy az általuk megbízott személy. A bírálatba azonban senki nem avatkozhat be.

3) Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani. Egyesületi tag esetében fegyelmi eljárás alá lehet vonni.

4) A kiállító köteles a bírálatot végző bíró döntését elfogadni és nem minősítheti azt.

5) Támadó, harapós kutyák a kiállításon nem bírálhatók.

6) A kiállításokon csak a katalógusban szereplő kutyák bírálhatók, kivéve, ha a nevező vétlen, azaz a nevezése és nevezési díja határidőben igazoltan megérkezett.

7) A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni (postai úton, e-mailben vagy faxon).

8) A kiállító köteles a kutya által okozott szemetet (ürüléket) föltakarítani és a szemétlerakó helyre vinni.

9) A kiállításainkon a bírói körök környékére, 2-3 méter távolságra mindennemű építmény, ketrec, sátor felállítása tilos. A ringek körüli hely a látogatóknak legyen fenntartva.

Átsorolás

1) Ha a kutya tulajdonosa a munka- vagy champion osztályba történő nevezéskor nem csatolta a nevezéshez a szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan a nyílt osztályba sorolni.

2) A vezetőbíró jogosult a kiállításon átsorolni a nem megfelelő osztályba nevezett kutyát.

3) Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba, átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel - osztályban kell elbírálni. Az osztályba sorolásnál a nevezéskori állapot az irányadó.

Kiállítási osztályok

BÉBI osztály:

Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást és rózsaszínű kártyát kapnak.

KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig.

Ebben az osztályban a kutyák leírást és fehér színű kártyát kapnak, ígéretes, nagyon ígéretes vagy nem ígéretes differenciálás lehetőségével. Több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással.

FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig.

Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítést elért kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Hungária Príma Junior (HPJ) címet, amelyhez egy kék-fehér HPJ kártya jár.

NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött, de 24 hónapos kort meg nem haladó kutya, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet egy nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

MUNKA osztály: 15 hónapos kortól.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, amely rendelkezik a fajtára kötelezően előírt, érvényes munkavizsgával. Ebbe az osztályba, csak 5. számú mellékletben felsorolt fajták nevezhetőek. Munka osztályba való induláshoz a nevezési határidőig kell megszerezni a munkavizsga bizonyítványt. Ebben az osztályban leírást és minősítést kapnak a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I -IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

CHAMPION osztály:

Nevezhető minden olyan kutya, amely a nevezési határidőig visszaigazolt FCI champion bizonyítvánnyal (nemzeti vagy nemzetközi) rendelkezik. Ebben az osztályban leírást és minősítést kapnak a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez, I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya ÔÇ×Champion osztály CAC" címet kaphat és nemzeti színű kártyát. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

VETERÁN osztály: 8 éves kortól.

Nyolc éves kort betöltött kutya nevezhető. Ebben az osztályban leírást kapnak a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya Veterán CAC, illetve a kitűnő II. Veterán Res.CAC címet kaphat nemzeti színű kártyával.

EGYÉB FELTÉTELEK:

Minden kutya csak egy osztályba nevezhető. Az osztályba nevezés szempontjából a döntő dátum az életkor tekintetében az a nap, amikor a kutyát kiállítják. A kitűnő minősítést kapott kutyákat I-IV-ig sorolni kell. A kitűnő I. minősítésű kutyának a győztes cím kiadása nem kötelező.

A kiállításon elérhető minősítések és címek

KITŰNŐ - kék szalag vagy kártya. Csak annak a kutyának adható, amely a fajta standardhez nagyon közel áll, kitűnően mutatja magát, harmonikus, kiegyensúlyozott magatartással és kisugárzással rendelkezik, kitűnő formában és kondícióban van.

NAGYON JÓ - piros szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajtájának a típusát markánsan képviseli, arányai kiegyensúlyozottak jól mutatja magát. Néhány apróbb hibát el lehet nézni, de ezt a minősítést, csak olyan kutya kaphatja meg, amely fajtájának típusos példánya.

JÓ - sárga szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajtájának a jegyeit magán hordozza, de vannak látható hibái.

MEGFELELŐ - zöld szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajta jellegének többé-kevésbé megfelel, jelentős, látható hibái vannak, fizikai állapota kívánni valót hagy maga után.

KIZÁRVA - bírálati lap.Amely kutya a standardnak nem megfelelő típust hordozza, nem a standardnak megfelelően viselkedik vagy agresszív, vagy here hibás, ill. egy komoly foghibával vagy álkapocs rendellenességgel rendelkezik, amely szín- és/vagy szőrhibás, ill. az albinizmus jegyeit viseli magán. Ezt a minősítést még az a kutya kaphatja, amely az érvényes standard szerinti kizáró hibával rendelkezik.

NEM BÍRÁLHATÓ - bírálati lap. Azok a kutyák kapják, melyek a fent említett minősítések közül egyik sem adható ki. Ez pl. akkor fordul elő, ha a kutya nem mozog, állandóan a kiállítóra ugrál vagy a ringből ki akar menni, úgy, hogy a mozgás és járásmód nem megítélhető, vagy amikor a kutya a bíró elől folyton kitér. Sem a fogazatot, sem a testfelépítést, szőrtakarót, farok tartást vagy a heréket nem engedi megtapintani, vagy pl. a felvezetett kutyán orvosi beavatkozás vagy kezelés nyomai láthatóak, amelyek a bíró megtévesztésére engednek következtetni. Ugyan ez vonatkozik azokra a kutyákra, amelyeknél fennáll annak a gyanúja, hogy a tenyésztője (pl. műtéti úton, szemhéj. fül,. farok korrekcióval) az eredeti formát megváltoztatta, és ezt a bíró észleli. A bírálati lapon a "minősítés nélkül" ítéletet a bírónak meg kell indokolnia.

A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező. Kiadásuk esetén fajtánként és nemenként az FCI előírásainak megfelelően jár el a bíró.

További kiadható címek

HUNGÁRIA FAJTAGYŐZTES (HFGY/BOB): sárga zsinór és kártya

A címért csak azok a kutyák konkurálhatnak, amelyek a számukra elérhető legmagasabb címet megkapták a bébi és kölyök osztály kivételével. Speciális kiállításon a HPJ, CAC és Veterán CAC, Klubkiállításon a Fiatal Klubgyőztes, Klubgyőztes és Veterán Klubgyőztes címet nyert kutyák konkurálhatnak ezért a címért.

BOS

Legszebb ellenkező nemű kutya. A cím kiadása nem kötelező.

Ha az adott kutyafajtát több bíró bírálja a kiállításon, akkor minden esetben ki kell jelölni annak a bírónak a személyét, aki a HFGY/BOB címet kiadja.

FIATAL KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére a megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként, a fiatal osztályban kitűnő I. HPJ címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a ÔÇ×Fiatal Klubgyőztes" cím mellé az évszámot minden esetben fel kell tüntetni.

KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként a növendék-, nyílt-, munka- és champion osztályban kitűnő I. CAC címet kapott kutyák összevetését követően a bíró által legjobbnak tartott kutya részére. A bírálati lapra minden esetben a cím mellé fel kell tüntetni az évszámot is.

VETERÁN KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére a megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként, az érett osztályban kitűnő I. CAC címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a "Veterán Klubgyőztes" cím mellé az évszámot minden esetben fel kell tüntetni.

Egyéb versenyek

Az Egyesület kiállításokon egyéb versenyeket is rendezhet helyszíni nevezéssel:

- "Gyerek-kutyapár" (9 évnél fiatalabb gyermekek részére).
- "Fiatal felvezetők - Junior Handlerek" versenye két kategóriában (9 - 13 éves kor között és 14 - 17 éves kor között).
- "Utódcsoportok versenye": ahol egy kan és utódai, vagy egy szuka és utódai (minimum 3 utód) kerülnek bemutatásra.
- "Kutyapárok Versenye": ahol azonos fajtájú, azonos tulajdonban lévő két kutya versenyez.
- "Tenyészcsoportok versenye": Nevezési feltétel, hogy a tenyészcsoportban az egy tenyészetből származó legalább két különböző apától, vagy két különböző anyától származó, legalább három és maximum öt azonos fajtájú kutyával lehet indulni. A nevezésnek további feltétele, hogy a felvezetett kutyák az adott kiállításon legalább két kitűnő és egy nagyon jó minősítést kapjanak.

A kiállításokon kívül elnyerhető címek

A kiállításokon kívül elnyerhető címeket a Kinologiai szövetség és az FCI szabályozza.

A klub által kiadott Reproduktor Champion címről bővebben itt olvashat.>>>>

Óvási bizottság

1) A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs, a kapott minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvást benyújtani, illetve elfogadni nem lehet.

2) Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, a nevezési díj kétszeresének befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani.

3) Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad.

4) Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek elnöke a kiállítás vezetőbírója, a másik két tagot a vezetőbíró kéri fel az Egyesület vezetőségi tagjai közül. Az óvásban érdekelt küllembíró nem lehet tagja a bizottságnak.

: Szülőkategória: A Klub; Kategória: Szabályzatok; Megjelent: 2016. január 17.; Készült: 2016. január 17.; Módosítás: 2016. január 17.

1.1 Tenyésztési Szabályzat

Előszó

A Danubius Dog Klub – attól a céltól vezérelve, hogy a fajta minden előnyös tulajdonságának megőrzésével rögzítse és nemesítse standardkövető populációját – megalkotta jelen Tenyésztési Szabályzatát. Az Egyesület ezen Tenyésztési Szabályzat előírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését és az azzal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Távlati célunk, hogy ne csak az állományt fejlesszük, hanem ezzel egyidejűleg tenyésztőink és a fajta kedvelői számára ismeretterjesztő előadások és szakmai képzések révén; szakelőadók, állatorvosok és képzett kinológusok segítségével előadásokat, fórumokat szervezzünk. Ezek keretében tartási-, takarmányozási-, genetikai-, etológiai- és szaporodásbiológiai témákban szeretnénk fejleszteni a dogos közösség tudását és ismereteit. Ezen felül szeretnénk a tenyésztésben használni kívánt kutyák egészségügyi szűrését fokozatosan bevezetni, hogy az állományt ezáltal is egészségesebbé, nyomon követhetőbbé tegyük. Hosszú távú célunk, hogy megszűntessük ill. szabálykövető működésre bírjuk az ellenőrizetlen szaporulatot produkáló, kutyáikat az ÁVT-nek nem megfelelő módon tartó tenyészeteket. Célunk továbbá, hogy a német dog fajtamentés számára olyan tárgyi és eszközbeli segítséget nyújtsunk, mely lehetővé teszi a bajba jutott állatok visszailleszkedését és új gazdához segítését.

A fajta leírása, standard

Mint minden elismert fajtáé, a német dog bírálata is a fajtastandardban meghatározott szempontok alapján történik. A német dog „Fajta Standardot”, a származási ország Németország adja, melyet az

FCI elfogad.

A standard vezérfonal, a tenyésztő és a bíró számára egyaránt.

F.C.I. Fajta Standard No. 235.

NÉMET DOG

SZÁRMAZÁS: Németország.

AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2012.10.08.

ALKALMAZÁS: Kísérő és őrző-védő kutya

FCI-CSOPORTBEOSZTÁS: 2. fajtacsoport Pincserek, schnauzerek, molosszusok,

hegyi pásztorkutyák – Svájci pásztorkutyák. 2.1 Molosszusok, dog típusúak. Munkavizsgára nem kötelezett.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:

A mai német dog egyik előfutárának a régi “Bullenbeisser” (Bulldog) fajta tekinthető, valamint a «Hatz-and Saurüden» (vadász- és vaddisznós kopók), melyek az erős masztiff vagy angol típusú kutyák és a gyors és ügyes agarak között voltak. A Dogge kifejezést elsősorban a nagy, erőteljes kutyákra használták, nem kimondottan egy fajtára. Később különböző nevekkel, mint ulmi dog, angol dog, dán dog, hajtókan, disznófogó és nagy dog illeték a kutyákat a színük és méretük szerint.

1878-ban megalakult Berlinben a Hetek Bizottsága, mely aktív tenyésztőkből és bírókból állt, és melynek elnöke Dr. Bodinus volt. A bizottság döntött arról, hogy csoportosítja az előbb megnevezett változatokat „NÉMET DOG” név alatt. Evvel lefektették a különböző német fajták tenyésztésének alapjait.

1880-ban a berlini kiállítás alkalmából született meg az első német dog standard.

Ezt a standardot 1888 óta a “Deutsche Doggen Club 1888 e.V.” (Német Dog Klub, regisztrált klub 1888 óta) gondozza és az évek folyamán gyakran átnézte. A jelenlegi standard megfelel az FCI követelményeinek.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:

A német dog előkelő megjelenésével, nagy és erős jól szerkesztett testfelépítésével egyesíti magában a büszkeséget, az erőt és az eleganciát. Lénye nemes és harmonikus megjelenéssel párosul, arányos vonalvezetése, kifejezésteljes koponyája úgy hat a szemlélőre, mint egy nemes szobor. Sosem durva vagy túl finom felépítésű, a nemi jelleg egyértelmű. Ő a kutyafajták Apollója.

FONTOS ARÁNYOK:

A test szinte kvadratikus megjelenésű; ez különösen érvényes a kanokra. A szukák törzse lehet egy kicsit hosszabb.

VISELKEDÉS/TEMPERAMENTUM:

Barátságos, szeretetteljes és hűséges a gazdájával szemben, az idegenekkel szemben tartózkodó. Magabiztos, rettenthetetlen, könnyen vezethető, tanulékony kísérő és családi kutya, akinek ingerküszöbe magas és viselkedése agresszivitástól mentes.

FEJ:

Az összmegjelenéssel harmonizálva hosszan nyújtott, keskeny, markáns, kifejezésteljes, finoman “metszett” különösen a szemek alatt. Sosem ék alakú. Az orrhegy és a világosan hangsúlyozott orrnyereg (stop) közötti távolság lehetőleg azonos a stop és a gyengén kifejezett nyakszirtcsont közötti távolsággal. A pofa (fang) és a koponya felső vonalai egymással párhuzamosan futnak. Elölről nézve a koponya keskeny, az orrhát széles.

AGYKOPONYA:

Koponya: A szemöldök íve jól fejlett, de nem lehet kiemelkedő.

Stop: Hangsúlyos.

ARCKOPONYA:

Orrtükör: Jól fejlett, inkább széles, mint kerek, nagy orrnyílásokkal. Fekete színű, kivéve a harlekin (fehér alapon fekete foltos) dogokat. Ennél a színváltozatnál a fekete orr a kívánatos, a fekete foltos vagy hússzínű orr még megengedett. A kék egyedeknél megengedett az antracit (fakó fekete) színű orrtükör.

Arcorr (Pofa): Mély, lehetőleg derékszögű. Az orrhát sose legyen konkáv, konvex, vagy sasorr.

Ajkak: Jól felismerhető ajakszeglet. Az ajkak ne legyenek kevéssé vagy túlzottan lelógók. Az ajkak sötéten pigmentáltak. A foltos dogoknál megengedett a hiányosan pigmentált vagy hússzínű ajak. Állkapcsok/fogak: Jól fejlett, széles állkapocs és állcsont. Erős, egészséges és hiánytalan fogazat, ollós harapás (42 fog a fogképletnek megfelelően). A teljes ollós harapástól való bármilyen eltérés (kivéve PM1-ek az alsó állkapcson) nagyon nemkívánatos.

Pofák: A pofaizmok csak kissé fejlettek és semmiféleképpen se kiugrók.

Szemek: Közepes nagyságúak, élénk, értelmes, barátságos kifejezésű, lehetőleg sötét színűek, mandulavágásúak, jól záródó szemhéjakkal. Egymástól nem túl távol állóak és nem metszettek. A szemhéjak nagyon jól ráfekszenek a szemekre. A világos, átható vagy borostyán szín nem kívánatos. A kék dogok kissé világosabb szemszíne megengedett. A foltos dogoknál megengedettek a világos vagy a különböző színű szemek.

Fülek: Természetes lógó fülek, magasan de nem a koponya tetején vagy alacsonyan lógóan tűzöttek. Közepes nagyságúak, a fülek elülső széle a pofára simul, de nem lapulnak a fülek a koponyához és nem is állnak el a koponyától.

NYAK:

Hosszú, száraz, izmos. Nem rövid vagy vastag. A törzshöz jól illeszkedik, a fej irányában enyhén vékonyodik, szépen ívelt tarkóvonallal. Egyenes tartású de kissé ferdén előre nyúló, de nem szarvasnyak. A nyaklebernyeg és a laza torokbőr nagyon nemkívánatos.

TÖRZS:

Mar: Az erős törzs legmagasabb pontja. A mart a lapockacsontok felső széle alkotja, mely a gerinccsigolyákon túl nyúlik.

Hát: Rövid és feszes, megközelítőleg egyenes hátvonal, hátrafelé csekély mértékben lejt. A hát sosem hosszú ill. a felső vonal sosem emelkedik a far irányában.

Ágyék: Enyhén ívelt, széles, erősen izmolt.

Far: Széles, erősen izmolt, a keresztcsonttól a faroktőig enyhén csapott és észrevétlenül fut a farok illeszkedésébe. A far sosem lejt meredeken ill. sosem teljesen lapos.

Mellkas: A könyökízületig nyúlik. Jól ívelt, messze hátranyúló bordák. A bordák sosem dongásak vagy laposak. A mellkas megfelelő szélességű, sosem kelt lapos benyomást. Kifejezett előmell, viszont a szegycsont nem túl hangsúlyos.

Alsó vonal és has: A has hátrafelé jól felhúzott, a mellkas alsó részével szép ívű vonalat képez. Az anyai feladatok ellátás után a szukáknak ne legyen megereszkedett hasa.

FAROK:

Hossza a csánkig ér. Ne legyen túl rövid vagy hosszú. Magasan és szélesen tűzött, de sem túl magasan sem túl szélesen, a vége felé fokozatosan elvékonyodik. Nyugalmi állapotban természetes ívvel lelóg, izgalmi állapotban vagy futás közben enyhe szablyaformájú ívet képez, de nem emelkedhet a hát vonala fölé. A kampó alakú vagy kunkorodó farok ill. az oldalt tartott farok nagyon nemkívánatos. A kefefarok nem kívánatos.

VÉGTAGOK

ELÜLSŐ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Jól szögeltek erős csontozattal és izmokkal.

Vállak: Erősen izmoltak. A hosszú és ferdén fekvő lapockacsont a felkarral körülbelül 100-110 fokos szöget zár be.

Felkar: Erős és izmos, a testhez jól simul, valamivel hosszabb, mint a lapockacsont. Könyök: Nem fordulhat sem ki-, sem befelé.

Alkar: Erős és izmos, elöl- és oldalnézetből is tökéletesen egyenes.

Elülső lábtőízület: Erős és stabil, csak jelentéktelen módon emelkedik ki az alkar szerkezetéből. Mellső lábközép: Erős, elölről nézve egyenes, oldalról nézve kissé előre irányul.

Mellső mancsok: Kerek formájúak, magasan boltozottak, szorosan záródó lábujjakkal (macskamancsok). A karmok rövidek, erősek és lehetőleg sötét színűek.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Az egész csontozat erős izomzattal borított, ami a farnak, a csípőnek és a comboknak széles és legömbölyített kinézetet ad. Az erőteljes és jól szögellt hátsó végtagok hátulnézetből párhuzamosak a mellső végtagokkal.

Comb: Hosszú, széles és nagyon izmos.

Térd: Erős, szinte függőlegesen áll a csípőízület alatt.

Alsó lábszár: Hosszú, a comb hosszával közel azonos hosszúságú, jól izmolt. Csánkízület: Erős, stabil, nem fordulhat sem be-, sem kifelé.

Hátulsó lábközép: Rövid, erőteljes, majdnem merőlegesen áll a talajon.

Hátulsó mancsok: Kerek formájúak, magasan boltozottak, szorosan záródó lábujjakkal (macskamancsok). A karmok rövidek, erősek és lehetőleg sötét színűek.

MOZGÁS:

Harmonikus, hajlékony, térölelő, enyhén ruganyos, melynél a végtagok elölről és hátulról nézve párhuzamosan mozognak. Sohasem rövid léptű és soha sem poroszkál.

BŐR:

Feszesen a testre simul, az egyszínű kutyáknál jól pigmentált. A foltos dogoknál a pigmentáció túlnyomórészt a foltoknak megfelelő.

SZŐRTAKARÓ:

Szőr: Nagyon rövid és sűrű, testre simuló, fényes. Ne legyen soha érdes tapintású, matt vagy kettős szőrzet.

Szín: A német dogokat három színváltozatban tenyészik: sárga és csíkos, foltos és fekete, továbbá acélkék.

Sárga: A világos aranysárgától a telt aranysárgáig; kívánatos a fekete maszk. Ne legyen szürkéssárga, kékes sárga vagy kormos sárga. Nincsenek fehér jegyek.

Csíkos: Az alapszín a világos aranysárgától a telt aranysárgáig terjed, a csíkok fekete színűek, lehetőleg egyformák és tisztán kirajzolódnak, a bordák irányában futnak, nem elmosódottak. Kívánatos a fekete maszk. Nincsenek fehér jegyek.

Foltos /Harlekin/: Az alapszín tiszta fehér, lehetőleg tűzés nélkül, az egész testen jól eloszlott, nem egyforma alakú, “tépett” formájú, lakkfekete foltok. Nem kívánatosak a szürke, kék vagy barnás foltok. A kékesszürke tűzés sem kívánatos. Az úgynevezett „szürketigris” egyedek /fekete foltok túlnyomórészt szürke alapon/ megjelenése nem tekinthető kívánatosnak de nem zárhatók ki.

Fekete: Lakkfekete, de megengedettek a fehér jegyek a mellkason és a mancsokon; ide sorolható a kabátos dog is, amelynél a fekete szín kabátszerűen borítja a testet, az arcorr, a nyak, a mell, a has, a lábak és a farokvég pedig fehér színű. Ide sorolandó a táblás dog is, melyeknél fehér az alapszín melyen nagy fekete foltok helyezkednek el. A fekete színben sose legyenek sárga vagy barna vagy kékes árnyalatok.

Kék: Telített acélkék, megengedettek a fehér jegyek a mellkason és a mancsokon. Hibás a sárgás árnyalat vagy a kékesfekete szín.

MÉRET ÉS SÚLY:

Marmagasság:

Kanok: legalább 80 cm, ne haladja meg a 90 cm-t.

Szukák: legalább 72 cm, ne haladja meg a 84 cm-t.

HIBÁK:

A fentiektől való bármilyen eltérés hibának tekintendő, aminek elbírálása arányos az eltérés fokával és a kutya egészségére és jó közérzetére gyakorolt hatásával.

Túl kevés stop.
Beforduló ajak (az állkapocs és az állcsont fogai közé csípődik).

A metszőfogak szabálytalan elhelyezkedése, ami mellett a harapás helyes marad. Túl kicsi fogak. Részleges harapófogó harapás.

Kidülledő vagy túl mélyen ülő szemek.

Laza, túlterhelt vállak. Meredek elhelyezkedésű lapockacsont

Laza könyökök.

Görbült vagy túlhajlott alkar a lábtőízület felett.

Feltűnően gyenge, túl ferde, túl egyenes lábközép.
A hátulsó végtagok szögellése túl nagy vagy túl kicsi.
Túl nyitott, vagy zárt hátulsó végtagszögellés, tehénállás, szűken állás, hordóállás.

Lapos, hosszú, süllyedt mancs,

SÚLYOS HIBÁK:

Nem elég magabiztos, félénk, ideges a kutya.
Alma alakú fej és túl kiugró pofaizmok.
Kifelé, illetve befelé forduló szemhéjak, látszik a piros pislogóhártya.
Nyerges hát vagy pontyhát.
Túl csapott far.

A kutya állandóan poroszkál.
Betört farok vagy vágott farok.

KIZÁRÓ HIBÁK:

Agresszív vagy túlzottan félénk kutyák.
A bármilyen fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.

Félelemből harap, alacsony ingerküszöb.
Májszínű orrtükör, hasított orr.

Előreharapás, hátraharapás, keresztbe harapás, harapófogó harapás, hiányzó fogak, kivéve két P1 az alsó állkapcson.

Ektrópium, entrópium vagy macroblepharia. Különböző szemszín az egyszínűeknél. Vizeskékszem.
Világoskék vagy különböző színű szemek az egyszínű kutyáknál, kivéve a harlekin dogokat.

Megtört farok (azaz deformált csigolya).

A sárga és a csíkos kutyáknál színhibák: ezüstkék, vagy izabella szín, fehér gallér, mancsok vagy zoknik és farokvég.

A foltos kutyáknál színhibák: fehér szín minden fekete jel nélkül /albínó/, süketség, az úgynevezett porcelántigris /ez fehér alapon túlnyomóan kék, szürke, sárga vagy csíkos foltozású/.

A kék kutyáknál Színhibák: Fehér gallér, fehér zoknik, fehér farokvég.
Süketség.
A minimális magasságot nem éri el.

Megjegyzés: A kanoknak két látható, normális fejlettségű herével kell rendelkezniük, melyek teljesen a herezacskóban helyezkednek el.

Tenyészcél

Az Egyesület célja, hogy a magyarországi állomány az azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, az FCI standardjában foglaltakat legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedekből tevődjön össze. Ennek feltétele az átfogó adatbázis.

Az örökletes hibákat és betegségeket az Egyesület tenyésztési munkával leküzdi.

A Egyesület tehát a fajta tenyésztésének céljait a következőkben foglalja össze:

A standardnak (FCI 235. sz.) megfelelő fenotípus.
Örökletes terheltségektől mentes, egészséges állomány tenyésztése.

A Danubius Dog Klub Tenyésztési Szabályzata az Egyesület tagjaira, valamint minden német dog kutyát tartó és tenyésztő számára kötelező érvényű és egyetlen esetben sem tűr kivételt.

Definíciók

1.1.4.1 Tulajdonos

A szuka tulajdonosa az a személy, akinek a tulajdonában van a kutya, és aki ezt bizonyítani is tudja a tulajdonjogára átírt származási lappal, vagy szerződéssel.

A fedezőkan tulajdonosának az a személy számít, aki a fedező kan származási lapján felvezetett tulajdonos, vagy általa szerződéssel meghatalmazott személy arra, hogy a fedező kant a szuka fedezésére rendelkezésre bocsátja.

1.1.4.2 A tenyésztő

A tenyésztő olyan természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek (amelynek) tenyésztési célra német dog van a tulajdonában. Az alom tenyésztője az, aki fedeztetéskor az anyakutya tulajdonosa, vagy tenyésztési bérlője (lásd tenyésztési jog átadása) abban az esetben, ha a fedeztetés, a vemhesség, és a kölykök első 49 életnapja alatt tevőlegesen gondoskodott az anyakutyáról és a kölykökről. A gondoskodás a tenyésztő egy szakmailag megfelelő meghatalmazott személye által is végrehajtható. (A gondoskodás az állatokra gyakorolt tevőleges behatási lehetőség, ami a gondoskodó folyamatos közvetlen közelségét, a folyamatos felügyelet lehetőségét, az állatok kontrollját, figyelmes felügyeletét, ellátását és gondozását jelenti). A Danubius Dog Klub tagjait a tenyésztéshez való jog megilleti, ugyanis ma Magyarországon az ebtenyésztés alanyi jog, amit korlátozni nem lehet.

1.1.4.3 A tenyésztési jog átadása

A szuka vagy a fedezőkan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását - bérleti szerződést - kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától a kölykök leválasztásig (8 hetes kor), vagy a szerződés lejártáig.

Tulajdonjog megváltozása esetén, amennyiben a kutyától mélyhűtött szaporítóanyag (sperma, embrió) tárolva lett, a szerződésben erről külön kell rendelkezni.

1.1.4.4 A tenyésztési jog visszavonása

Az állatvédelmi törvény, a Danubius Dog Klub Tenyésztési Szabályzata, a Törzskönyvezési Szabályzat, valamint az Egyesület vezető szerveinek és tisztségviselőinek határozatai és döntései ellenében elkövetett szabálysértések (az elkövetett vétség súlyának függvényében) figyelmeztetést, ill. a tenyésztési jog határozott vagy határozatlan idejű megvonását vonhatja maga után. Súlyos esetben maga az egyesület tesz bejelentést a felügyeleti szerveknél.

A tenyésztésbe vételre adott engedély visszavonható, amennyiben az érintett tenyészkutyánál vagy utódaiknál, az átlagosnál nagyobb százalékban jelentős hiányosságok, ill. súlyos öröklődő betegségek derülnek ki. A visszavonás szükségességéről, valamint módjáról a Tenyésztésvezető dönt a Tenyésztési Tanáccsal együtt működve.

A kennelnév és annak védelme

1.1.5.1 Általános tudnivalók

A kennelnév a kutya nevéhez tartozik. A tenyésztő kérelmére az FCI által elismert Kinológiai Szövetség levéd egy kennelnevet a tenyészet számára. A kennelnév védettsége az utolsó alom

bejegyzése után 20 évvel megszűnik, addig másnak ki nem adható. A bértenyésztésből származó kölyköket a bérlő kennelneve alatt kell bejegyezni. Ha egy szukának több tulajdonosa is van, azt kell tenyésztőnek tekinteni, aki az almot bejelenti, és az ő kennelneve alatt kell törzskönyvezni, a társtulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatának mellékletével. A külföldről átvett kutyák törzskönyvébe csak a származási országban védett kennelnév vehető fel, egyéb nem.

1.1.5.2 A kennelnév kiváltása

A kennelnév tulajdonjogát az FCI által elismert Kinológiai Szövetségnél kell kérelmezni és az a kiadás időpontjától védetté válik. Egy személynek csak egy bejegyzett kennelneve lehet. A kérelemnek három nevet kell tartalmaznia, ahol is a kívánt név az első helyen áll. A másodikat vagy harmadikat akkor kapja meg a kennel, ha az előző(ek) már ki van(nak) adva, vagy más okból nem adható(k) ki. Minden levédendő kennelnévnek el kell térnie a már kiadottaktól. A kennelnévről a tenyésztők igazolást kapnak.

1.1.5.3 A kennelnév tulajdonjogának megváltoztatása

A kennelnév további használatáról bármikor le lehet mondani. A kennelnév örökölhető és átruházható. A tulajdonosok kötelesek minden név, cím és adat változást 8 napon belül bejelenteni, valamint a tulajdonátírási díjat megfizetni.

A tenyésztés módszerei

1.1.6.1 Általános tudnivalók

A kutyatenyésztésben általában, így a német dog tenyésztésben is azonos fajtába tartozó egyedekkel „HOMOZIGOTÁS NÖVELŐ, FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS”-t hajtunk végre. Alapja a Rokonság, ill a. Rokonsági fok Egy, vagy több közös ős-általánosságban.

Célja: Az ideális állomány kialakulásának (alakításának) körvonalazása. Fajtatiszta állományok fenntartása és nemesítése, a genetikailag értékes keresztezési partnerek kiemelése, a fajta nemesítése, használhatóságának, illetve esztétikai megjelenésének fejlesztése érdekében, az alapvető és egyetlen tenyésztési eljárás a fajtatiszta tenyésztés, ahol a szülőpárok származása ismert, s azokat az Egyesület rögzítette és nyilvántartja.

A német dog zárt törzskönyvű fajta, tehát csak olyan szülők kölykei törzskönyvezhetők, ahol a kan és a szuka is mind a négy ősi sorban (nagyszülők- dédszülők-ükszülők) ismert felmenőktől származik. Használhatjuk a legszorosabb, szoros, tágabb rokontenyésztést és az idegentenyésztést az örökölhető értékek legjobb kihasználásához. A rokontenyésztés vérrokonságra alapozott olyan tenyésztés, amelyben egy ős legalább egyszer az apai és anyai ágon képviselve van.

1.1.6.2 Rokontenyésztés

Rokontenyésztettségről akkor beszélünk, ha dogunk származási lapján egy-egy kan vagy szuka többször fordul elő. Nem mindegy azonban, hogy az ismétlődő ősök hol, hányadik ősi sorban és milyen gyakorisággal találhatók. A gyakran emlegetett vonaltenyésztés is a rokontenyésztés egy formája, amelyet egy-egy kiválónak vélt kanra vagy szukára alapozunk, s tenyészetünkben azzal minél közelebbi rokonságot kívánunk kialakítani.

A rokontenyésztés vitathatatlan előnye a tulajdonságok rögzítése. Arról már sokan megfeledkeznek, hogy a kedvezőtlen jellegeket is ugyanolyan mértékben rögzítik a tenyésztés során, mint az éppen kívánatos tulajdonságokat. Legszorosabb a rokontenyésztés, ha a szülőket ivadékaikkal párosítunk, vagy édestestvérek párosítását tervezzük. Ezeket a párosításokat kerüljük el, mert túlságosan sok kockázattal járnak.

A rokontenyésztés felszínre hozhatja azokat a receszív tulajdonságokat, amelyek az idegentenyésztés módszerét alkalmazva, elnyomva tarthatók. A szoros és a legszorosabb rokontenyésztés hatására a szervezet túlságosan elfinomodhat. Ilyenkor a csontozat könnyűvé válik, a szőrzet szakadékony lesz. Csökken a rokontenyésztett egyedek toleráló képessége, immunreakcióik gyengülnek. Szem, fogazat, s kanoknál here rendellenességek jelentkezhetnek.

A gyakorlatban a rokonság fok az első négy ősi sorra korlátozódik. Ha csak az ötödik vagy afölött lévő ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek nem tekinthetők rokonoknak (idegenek). Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetjük meg:

Legszorosabb rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka 75-100% között található az egyedben. Pl.: szülők kölykeikkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is.

Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl.: nagyszülő az unokával.

Tágabb rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5- 56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a 2. 3. vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket.

Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedeket párosítunk egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk, elegendő a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani.

1.1.6.3 Idegentenyésztés

Idegentenyésztésről akkor beszélünk, ha az egyed 4 ősi soros származási lapján ismétlődő ősöket nem találunk. Elméletileg magában hordozza a szóródás veszélyét, amelynek következménye a nem egyöntetű, esetleg szélsőségesen különböző kölykök megjelenése egy-egy alomban.

Az idegentenyésztés célja a rokontenyésztés káros hatásainak a megelőzése, az életképesség, ellenálló képesség fokozása, új genetikai kombinációk kipróbálása, a vérfrissítés. Az idegentenyésztésnél nagy hangsúlyt kell helyezni a kiszemelt tenyészállatok rögzítendő tulajdonságainak homogenitására. Egy-egy értékes tulajdonság csak úgy rögzíthető idegentenyésztést alkalmazva, ha szukáinktól idegen, azokkal rokonságban nem álló kanokkal homogén párosítást valósítunk meg, s a kívánatos tulajdonságokat hordozó kölyköket hagyjuk meg továbbtenyésztésre.

Az idegentenyésztés előnyeként említhető a szaporodásbiológiai tulajdonságokra gyakorolt hatása is. A szuka peteleválása a ciklus során folyamatos, s valójában sokkal több petesejt termékenyül meg, mint amennyi kölyök születik. A megtermékenyült petesejtek egy része genetikai és környezeti hatásokra elpusztul és felszívódik. Idegentenyésztéssel csökkenthetjük a káros receszív gének homozigóta állapotba jutásának esélyét, s ezzel a felszívódó embriók számát. Az idegentenyésztett szukák általában kiegyensúlyozottabb idegrendszerűek, ritkábbak náluk az anyagforgalmi és allergiás eredetű vakaródzási problémák, jobban nevelik kölykeiket. A nem rokontenyésztett kanok vitalitása, fedező készsége jelentősen felülmúlja a rokontenyésztett kanokét, bár természetesen egyedi kivételek mindig akadnak.

Tenyészthető színváltozatok, színkeverés

A német dog hat színváltozatban tenyésztett:

sárga
csíkos
fekete
fehér- fekete foltos
szürketigris
kék

Egyéb színűek mind a tenyésztésből, mind a kiállításokról ki vannak zárva.

színcsoportokban:

sárgát sárgával
sárgát csíkossal
csíkost csíkossal

feketét feketével

feketét foltossal
feketét szürketigrissel
foltost szürketigrissel

foltost foltossal
kéket kékkel és kékből származó feketével szabad párosítani.

Kékből származó fekete, a foltos tenyésztésből és foltos-szürketigris-fekete vonalból származó fekete, a kék tenyésztésből ki van zárva.

Az ettől eltérő színkeresztezés engedélyezése a tenyésztői tanács hatáskörébe tartozik. A tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok

A német dog számára a fajtának és életkorának megfelelő táplálást és ápolást, mozgást, orvosi ellátást, valamint a viselkedését és a természetét szem előtt tartó elhelyezést kell biztosítani. (Animal wellfare EU és AVT).

A megkötve tartás semmilyen tartási és elhelyezési formában nem tekinthető a fajta igényeinek megfelelőnek.

Tilos a szűk ketrecben, vagy szállító boxokban való tartás. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon, a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (IATA AJÁNLÁSNAK MEGFELELŐEN a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, állatorvosi javaslatra meghatározott ideig zárt boxban, ketrecben lehet tartani.

A tenyésztésbe vont német dogok tartása lakásban, gazdasági épületben, házban, nyitott, vagy részben nyitott kennelben is lehetséges.

1.1.8.1 Kennelben tartás

A kutyákat csak akkor lehet nyitott vagy részben nyitott kennelben tartani, ha a kennelen belül vagy közvetlenül a kennellel összeköttetésben egy védett helyiség rendelkezésre áll. A védett helyiségnek minden oldalról hőszigetelő, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie. Az anyagnak kidolgozottnak kell lennie, hogy a kutya ne sérülhessen meg miatta. A védett helyiségnek az időjárás viszontagságai ellen védelmet kell nyújtania, különösen nem szabad, hogy a nedvesség behatoljon. A védett helyiséget úgy kell kimérni, hogy a kutya abban a viselkedésének megfelelően mozogni tudjon és a helyiséget a testének a melegével fel tudja fűteni és melegen tudja tartani. A helyiség belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani. A helyiség ajtajának a kutya méretének megfelelőnek kell lennie; olyan nagynak szabad csak lennie, hogy a kutya akadálytalanul át tudjon jutni rajta. Az ajtót a szeles oldal felől el kell fordítani és a szél és csapadék ellen védettnek kell lennie.

A tartózkodási helyet a védett helyiség szűkebb környezetében tisztán kell tartani. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell, hogy legyen, hogy a nedvesség felszívódjon, vagy el tudjon folyni. A padlót, a kerítést és a kennel egyéb berendezéseit egészségre ártalmatlan anyagból kell előállítani, és úgy kell kidolgozni, hogy a kutya ne sérthesse meg magát. A kerítést úgy kell kiképezni, hogy a kutyák ne juthassanak rajta át. A kennel legalább egyik oldalának kilátást kell biztosítania a kutyának kifelé. Ha a kennel padlózata nem hőszigetelt anyagból áll, akkor a védett helyiségen kívül egy hőszigetelt fekvőhelynek kell lennie. A kennel belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani.

Erős napsugárzás vagy magas külső hőmérséklet esetén a védett helyiségen kívül egy árnyékos helyet kell a kutyának biztosítani.

A kennel területét a benne tartott kutyák számához kell igazítani. A kutyákat a kennelen belül nem szabad megkötve tartani. A tartásukhoz minimálisan szükséges terület nagyságát a mindenkori érvényes állatvédelmi törvény határozza meg. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint minimum

20,00 m2.

Az etető és itató edényeket tisztán kell tartani, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie, és olyan kiképzésűnek kell lennie, hogy a kutya ne sértse meg magát vele. Friss vizet mindenkor elegendő mennyiségben rendelkezésre kell bocsátani.

A kutyákkal való állandó érintkezés, és a kennel szabályos időközönkénti ellenőrzése érdekében a kennelnek a tenyésztő lakóházától látó- és hallótávolságon belül kell elhelyezkednie. Minden kutyának naponta legalább 1-2 órára nagyobb területen történő mozgási lehetőséget kell nyújtani.

1.1.8.2 Egyéb tartás

Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helyiségben tartják, akkor egy védett helyiséget kell számukra biztosítani, ami a korábban felsorolt védett helyiségre vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.1.8.3 Gondozás és ápolás

A kutyák mozgási igényét sétával, a szabadban lévő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik kutyáival. Minden felnőtt- és kölyökkutya naponta emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kell kapjon. Ez az odafigyelés a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon.

A tulajdonosnak vagy a gondozással és ápolással megbízott személynek naponta legalább egyszer a kutya egészségéről és az elhelyezésének állapotáról meg kell győződnie, és amennyiben hiányosságokat észlel, haladéktalanul intézkednie szükséges.

A tenyésztés feltételei

1.1.9.1 Általános tudnivalók

A Danubius Dog Klub a fajta fejlődésének és a meglévő populáció minőségének javítása érdekében fő céljai közt tartja a következőket:

megőrizni és továbbfejleszteni a német dog kiváló adottságait küllemi és jellembeli tulajdonságok terén,
ennek segítségével stabil idegrendszerű, egészséges egyedek tenyésztése, az eredeti tenyészcélt és a modern életkörülményeket is szem előtt tartva a lehető legstabilabb állomány létrehozása.

Az Egyesület célja, hogy tenyészteni kizárólag az Egyesület által elfogadott tenyészminősítéssel rendelkező egyedekkel lehessen.

Ezért megkülönböztetés (pl.: felülbélyegzés) nélküli származási lapot csak azok az utódok kaphatnak, melyeknek szülei a Danubius Dog Klub jelen szabályzatban támasztott feltételeknek már a fedeztetés napján is megfelelnek. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben még a fedeztetés előtt a tenyésztésvezetőhöz és az Egyesület elnökéhez írásban benyújtott kérelemmel lehet, melynek tartalmaznia kell miért nem teljesültek a szükséges feltételek, valamint a tenyésztési érdeket/célt alaposan indokolni kell. Utólagos (fedeztetés utáni) engedélyeztetésre (ide tartozik a „nem kívánt, véletlen színkeresztező párosodás” is), valamint alapos indok hiányában beadott kérelem engedélyezésére nincs lehetőség.

Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.

Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.

Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standardjében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtett heréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.

A tenyésztés alapvető feltételei:

A tenyészet kennel nevének nemzeti és nemzetközi védelme.

A Danubius Dog Klub által ellenőrzött, regisztrált, az Egyesület szerződött partnere által készített zárt FCI Származási Lap.

A tenyészállatok standard szerinti felépítése, külleme, jó kondíciója és egészsége, beleértve a folyamatos féregtelenítést és immunizálást is.
Mind a szuka, mind a kan tenyészthetőségének igazolása.

A tenyésztő köteles az anyakutyát és a kölyköket, valamint a gondozásában lévő összes kutyát a legjobb táplálási körülmények között tartani, jól ápolni, a fajtának megfelelően és higiénikusan szállásolni.

A Danubius Dog Klub „B” törzskönyvet nem ad ki.

1.1.9.2 A tenyészthetőség meghatározása

Csak azon kutyáknak engedélyezett a tenyésztése, amelyek megfelelnek az Egyesület jelen Tenyésztési Szabályzatában rögzített kívánalmaknak, küllem és egészség tekintetében. A tenyészthetőség kizárólagos feltétele a Danubius Dog Klub tenyészszemléin kiadott tenyészthető minősítés, ennek hiányában kizárólag megkülönböztető jelzéssel ellátott származási lap adható ki. A tenyésszemlét a Danubius Dog Klub által elfogadott bíró végzi.

Ezen bírálati rend, kötelező minden 2014. január 1. és utána született illetve a 15 hónapos kort azután betöltő német dogokra és azokra az egyedekre, akik ez idáig még nem szereztek tenyészthető minősítést.

Olyan magyarországi származási lappal rendelkező kutyák, akik az Egyesület tenyésztési engedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, azok utódai a Danubius Dog Klub főtörzskönyvébe nem vehetők fel.

A vemhesen importált, tenyészszemlével nem rendelkező szukáknak a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal - az alom bejelentése után - kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, a származási lapok kiadása addig felfüggesztésre kerül. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők főtörzskönyvi nyilvántartásba.

Importált kanokat, még akkor is, ha külföldi „Champion” címük van, csak a Danubius Dog Klub tenyészszemléjén szerzett, vagy az Egyesület által elfogadott „tenyészthető” minősítés birtokában lehet tenyésztésbe állítani.

Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvvezető szervezet fedeztetési igazolása alapján.

1.1.9.3 Tenyészszemle

A Danubius Dog Klub évente legalább 6 alkalommal önálló szervezésben vagy más elismert tenyésztő szervezettel közösen, lehetőség szerint az ország tájegységeire elosztva előre meghirdetett tenyészszemlét tart.

Az Egyesület tenyészszemléjén a tenyészthető minősítés címet csak az Egyesület Vezetősége által elfogadott azon bíró adhatja vagy tagadhatja meg, aki érvényes, a német dog fajtára jogosító FCI bírói igazolvány birtokában van. Tenyészszemlén bíró az lehet, aki német dog fajtára FCI által elismert küllembíró. A tenyészszemle eredménye a bírálat után az eredeti származási lapra felvezetésre kerül. A felkért küllembíró a Danubius Dog Klub egyedi bírálati lapján rögzíti véleményét.

1.1.9.4 Részletes leíró jellegű tenyésszemle bírálat

Fajta jellemző tulajdonságait, ill. testtáj bírálatát kell elvégeznie a bírónak az Egyesület tenyészszemle bírálati lapja alapján. A tulajdonságok, ill. testtájak sora, ha indokolt bővülhet, ennek eldöntése a Vezetőség jogkörét képezi, a tenyésztésvezetővel egyeztetve.

Minden kutyának megvannak a maga értékei és javítandó tulajdonságai. A bíró feladata, hogy ezeket felismerje, a tenyésztőé pedig, hogy ezekkel tisztában legyen, és ennek alapján válasszon párt kutyájához.

A bíró jogosult, hogy megtagadja a minősítés kiadását, ha úgy ítéli meg, hogy az adott egyed fejlettsége láthatóan nem megfelelő, vagy egészségi állapota orvosi vizsgálatot igényel, mely vizsgálat eredménye tükrében ítélhető meg az egyed tenyészthetősége. A bíró kötelezheti az egyed tulajdonosát az orvosi vizsgálat elvégzésére és eredményének bemutatására, határidő megjelölésével. Amennyiben a tulajdonos az orvosi vizsgálatnak nem tesz eleget, úgy a kutya minősítése „Tenyésztésre nem engedélyezett”.

1.1.9.5 A minősítés rendje

Tenyészszemlén az alábbi minősítések adhatók ki:

Tenyészthető:

Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel,- még ha kisebb hibái vannak is -, kiegyensúlyozott idegrendszerről tanúbizonyságot tesz.. A minősítés kiadásánál figyelembe kell venni az egyesület hosszú távú tenyésztési iránymutatását, célkitűzéseit. Sérülés nyomait és következményeit (pl. lelettel igazolt foghiány) mutató kutya esetében szükség esetén állatorvos bevonható a döntésbe.

Tenyésztésre nem engedélyezett:

Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg.

A „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is legfeljebb egyszer. Amennyiben a minősítés ismét „Tenyésztésre nem engedélyezett”, a kutya véglegesen kizárandó a tenyésztésből.

A bírónak minden egyes kutya minősítését a bírálati lapon írásban indokolnia kell. A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül két példányban. A tenyészszemle minden eredményét kötelező rávezetni a származási lapra, pecséttel és a bíró aláírásával ellátva.

A bírálat legkorábbi időpontja a betöltött 15 hónapos kor, feltétele az eredeti, honosított származási lap és az egyedi azonosíthatóság.

1.1.9.6 A tenyésztésből kizárandók

FCI által elismert származási lappal nem rendelkező egyedek illetve „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítésű egyedek.

Azon kutyák, melyek az Egyesület szabályai szerint, mint nem tenyészthetők vannak regisztrálva, nem vonhatók tenyésztésbe, de az Egyesület összes rendezvényén részt vehetnek.

1.1.9.7 A tenyésztésbe vétel korhatára

Alsó korhatár:

Kan esetében betöltött 15 hónapos kor.

Szuka esetében betöltött 18 hónapos kor. Felső korhatár:
Kan esetében nincsen meghatározva.
Szuka esetében a betöltött 8 éves kor.

A tenyésztésbe vétel idején a fedeztetés ill. a fedezés időpontját értjük.

1.1.9.8 A tenyésztésre felhasználás gyakorisága

Egy szuka számára 2 évente 3 alom, de életében legfeljebb 8 alom engedélyezett. Ebbe az összes (elvetélt, halvaszületett vagy elpusztult) alom is beletartozik. Az ellést követő ivarzást lehetőleg ki kell hagyni. Ha egymást követően mégis befedeztetésre került és mindkét esetben alom is született, a rákövetkező tüzeléskor tilos a szukát befedeztetni.

Kan esetében az egy kan által fedezhető szukák, illetve az éves fedeztetéseinek száma nincs korlátozva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatvédelmi törvényt és a kan teljesítőképességét (kondíció, egészség) figyelmen kívül kell, vagy lehet hagyni.

1.1.9.9 Almonként törzskönyvezhető egyedek száma

Az Egyesület nem korlátozza az egy alomban főtörzskönyvbe kerülhető egyedek számát.

1.1.10 A fedeztetés

Általános tudnivalók

Azon egyedek, amelyek „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítésűek, nem használhatók tenyésztési célokra.

A fedezőkan kiválasztása a tenyésztő joga, ugyanúgy a kan tulajdonosa is jogosult a szukák megválasztására. Mind a szuka, mind a kan tulajdonosa köteles a fedeztetés előtt meggyőződni arról, hogy a partner kutyája az Egyesület tenyésztési feltételeinek megfelel.

A kan- és a szukatulajdonos egymással szembeni jogai az FCI, a Kinológiai szövetség és az Egyesület szabályaiban rögzítettek és közvetlenül érvényesek.

A tulajdonosok kötelesek az őket érintő határozatokról, ill. ezek változásairól maguk informálódni. A szabályok áthágása a tenyésztés betiltását vonhatja maga után.

A fedezés megtörténtével a kan teljesítményének ellentételeként a kantulajdonost megilleti a fedezési díj. A fedezési díj összegének és fizetési módjának, esetleg köly(k)ökért történő fedeztetés alkalmazásának megszabása kizárólag a két fél megállapodásának a tárgya. A későbbi viták elkerülése érdekében írásos megállapodás készítése ajánlott.

A kantulajdonos kötelességei

A fedezés tényét a kan tulajdonosa a Fedeztetési igazoláson aláírásával igazolja. Amennyiben a szuka üresen marad, a kantulajdonos díjmentesen biztosít egy újabb fedeztetést feltéve, hogy a megállapodás erről másképpen nem rendelkezik. Minden egyéb esetben a két fél közötti írásos megállapodás a mérvadó.

A szukatulajdonos kötelességei

Minden tenyésztőnek kötelező kennel könyvet vezetni, mely tartalmazza

a fedezőkan nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését

a fedeztetett szuka nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését

a fedeztetés időpontját, körülményeit, pl. mesterséges megtermékenyítés.

az alom születésnapját, a nemek, szinek megoszlását

a kan tulajdonosának adatait (név, cím, stb.)
a kölykök kikerülését (eladás, halál, stb.)
a kölykök vevőinek adatait (név, cím, stb.)

Az alomellenőr a kennel könyvbe tett megjegyzéseket az alomvizsgálatkor ellen jegyzi.

Állatkereskedésbe illetve más hivatásos kutyakereskedelemmel foglakozó helyre/személynek történő eladás tilos, és a Egyesületből való automatikus kizárást vonja maga után, melynek időtartamáról a Egyesület vezetősége dönt.

Az örökletes betegségek és defektusok felfedezésének és legyőzésének érdekében a tenyésztő köteles a vásárló hozzájárulásával nevét és címét a kennel könyv megfelelő részében bejegyezni, és az adatokat a tenyésztésvezető felé közölni.

A mesterséges termékenyítés

A mesterséges termékenyítés a német dog fajtánál megengedett.

A felnevelhető kölykök száma

Átlagosan 6-8 kölyök születik egy alomban, amelyek felnevelése általában nem okoz gondot a szukának. Tapasztalatok szerint megfelelő tartással és gondoskodással a nagyobb létszámú almok egyedei is sikeresen felnevelhetők. Ezért a felnevelhető kölykök számát az Egyesület nem korlátozza, de a szuka egészségének védelme érdekében a 8 egyed fölötti almok esetében a szuka tenyésztési engedélyét, alomszámtól függően, meghatározott időre felfüggeszti.

Az Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor „dajkakutya” bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.

Dajkakutya igénybevétele

Ha a tenyésztő, úgy látja, hogy a kölykök fejlődése bármi okból nem megfelelő, dajkakutya segítségét is igénybe veheti. A dajkakutya legyen erős, egészséges és jó idegzetű. Ha egy dajkakutya saját almot nem nevel, úgy akár két különböző alomból is lehet kölyköt alátenni, ha azok biztonságosan jelölve vannak és elcserélhetőségük teljesen kizárt.

1.1.11 Alombejelentés

A tenyésztőnek (szuka tulajdonos) jelentenie kell a Danubius Dog Klub felé az egész almot, legkésőbb a kölykök 180 napos koráig, az erre rendszeresített „Alombejelentő jegyen”. Ezen időpontig a kiskutyák chipezésének meg kell történnie, és csatolni kell az állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről.

Az alombejelentő jegy első 2 példányához csatolni kell:

a „Fedeztetési jegy” első 2 példányát;
a tenyésztő FCI által védett kennelnév igazolásának másolatát;
a szuka Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
a kan Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
mindkét szülő tenyészszemle bírálati lapja másolatát;
mindkét szülő, addig elért minősítéseinek másolatait, (kiállítási, CH igazolást, stb.);
az alomhoz kapcsolódó befizetések bizonylatainak másolatait;
a törzskönyvezési díj befizetését igazoló bizonylat másolatát.
állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről

Az alombejelentő jegyet a Danubius Dog Klub tenyésztésvezetője ellenőrzés után regisztrációs számmal látja el, és a Származási lapokat a Danubius Dog Klub az erre szerződött partnerével elkészítteti. Az erre szerződött partner azokon feltünteti az állami elismertség tényét, a Danubius Dog Klub és az FCI logóját, a regisztrációs számát, és aláírással hitelesíti.

Egy almon belül célszerű a kiskutyák azonosító nevét az ABC soron következő azonos betűjével kezdeni. Az alombejelentőn először a kanok neveit, majd a szukák neveit kell felsorolni.

A halva született kölykök értelemszerűen nem felsorolandók, de köteles azt is bejelenteni.

1.1.12 Az elhullott kutyák

Az elhullott kutya származási lapjának másolatát a tenyésztésvezető részére 30 napon belül el kell juttatni, hogy azt bejegyezze az elhullás időpontja és annak körülményei feltüntetésével. A származási lappal nem rendelkező egyedek elhullását nem kell bejelenteni.

1.1.13 A tenyésztésből kizárt kutyák nyilvántartása

A származási lappal rendelkező, de a tenyésztésből kizárt kutyákról a Danubius Dog Klub nyilvántartást vezet. A származási lappal nem rendelkező egyedekről az Egyesület által nyilvántartás nem készül.

1.1.14 A kölykök egyedi megjelölése

Minden kölyköt kötelező egyedi megjelöléssel (chip) ellátni, legkésőbb az alom 4 hónapos koráig. Az egyedi megjelölést a tenyésztő által választott állatorvos végezheti el.

Az egyedi megjelölés és a kiszállás költségét a tenyésztő viseli.

1.1.15 Tenyészet- és alomellenőrzés

A tenyészet- és alomellenőrzés megszervezése a tenyésztésvezető feladata.

Az almokat a kölykök továbbadása előtt a tenyészetben, az anyával együtt, a tenyésztésvezető által kijelölt alomellenőröknek kell ellenőrizniük. Az alomellenőröket a tenyésztésvezető pontos instrukciókkal látja el.

A tenyésztő ellenőrzés esetén, egy előre egyezetett időpontban, az alom 6-8 hetes kora között köteles biztosítani a bejutást a tenyészetbe és az alomhoz (megfelelő szigorú óvintézkedés mellett), ennek elmaradása esetén az alom nem törzskönyvezhető.

Az alomellenőröknek ellenőrizniük kell a kölykök és az anya állapotát, valamint a „oltási igazolványt”, hogy a kötelező alapimmunizáló oltásokat, és a féregtelenítést (melyet dátummal, a féregtelenítő szer megnevezésével, kötelező bevezetni az oltási igazolványba), ami arra az időszakra esedékes volt, megkapták-e. Minden esetben ellenőrizni kell azt is, hogy a tenyészhely és többi kutya tartásának módja megfelel-e a hatályos állatvédelmi törvénynek és jelen Tenyésztési Szabályzat előírásainak.

Amennyiben az alomellenőr hiányosságokat észlel, tanácsokkal látja el a tenyésztőt, mely tanácsokat és javaslatokat az Alomellenőrzési jegyzőkönyvben rögzít, és későbbi időpontban megismétli látogatását. Amennyiben ekkor sem tapasztalható változás, értesíti a tenyésztésvezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

Amennyiben az alomelfogadás során kiderül, hogy a kölyköknek olyan hibáik vagy hiányosságaik vannak, melyek állatorvosi beavatkozást tesznek szükségessé (pl. köldöksérv, vagy farkaskarom), úgy a származási lapok csak az után adhatók ki, hogy a tenyésztő a tenyésztésvezető részére megküldte az állatorvos igazolását a beavatkozás megtörténtéről, vagy az állatorvosi nyilatkozatot arról, hogy a beavatkozás nem volt indokolt.

Az alomellenőrök kötelesek az ilyen hibákat és hiányosságokat az alomellenőrzési jegyzőkönyvben egyértelműen feltüntetni.

Az ellenőrzés megtörténtéről és ennek eredményéről, a helyszínen „Alomellenőrzési jegyzőkönyvet” kell felvenni, melyből egy példányt a tenyésztő kap, egy példányt a tenyésztésvezető nyilvántartásba vesz.

Az észlelt hiányosságokat is ebbe kell rögzíteni, ha haladéktalanul nem lehet megszüntetni, ennek elhárítására az ellenőrök határidőt szabnak meg. Az alomellenőrzés költségét a tenyésztő viseli (a kiszállás költségét a Danubius Dog Klub Vezetősége határozza meg).

1.1.16 Szabálysértések, szankciók

Jelen szabályzat előírásainak megsértése esetén a tenyésztői tevékenységet az Egyesület Vezetősége a tenyésztésvezető ajánlása alapján meghatározott időre, indokolt határozatban felfüggesztheti.

Jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérő egyedi engedélyeket a tenyésztésvezető javaslatára az Egyesület Vezetősége adhat.

A jelen szabályzat alapján a tenyésztésvezető által hozott határozatok ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Danubius Dog Klub Elnökéhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

A Danubius Dog Klub minden tagja köteles a jelen Tenyésztési Szabályzattal kapcsolatos szabálysértésekről a Vezetőség valamely tagját vagy a tenyésztésvezetőt értesíteni. Az Állatvédelmi Törvény, a tenyésztési szabályok, a Vezetőség és a tenyésztésvezető rendeletei és döntései ellenében elkövetett szabálysértések figyelmeztetést vagy a tenyésztési jog megvonását vonhatja maga után. A felmerült eseteket az Egyesület Vezetősége bírálja el. Büntetési mód lehet szakmai vétségek esetén az alom törzskönyvezésének megtagadása, vagy annak megemelt díjakkal (felülbélyegzett származási lap) való elvégzése is. A fegyelmi eljárások mellett vagy helyett a jelen szabályzatba ütköző szabálysértések esetén időleges vagy állandó tenyésztési tilalom hajtható végre. A tenyésztési tilalom abban az esetben kerül bevezetésre, amennyiben az Állatvédelmi Törvény és a szabályzatoknak megfelelő tartási és felnevelési feltételek nem adottak. Egy tenyésztési tilalom alapvetően addig szól, amíg a tenyésztésvezetőnek a tenyésztő a hiányosságok elhárítását nem igazolta.

1.1.17 Az örökletes betegségek kiszűrése

Német dog esetében a jellemző örökletes betegségek a csípőízületi-, könyök ízületi displázia, dilatációs cardiomiopatia (szívizom elfajulás), szembetegségek közül az entrópium, echtropium, és a szemhéjporc törés. Ezen betegségek állatorvosi szűrővizsgálatának kötelezővé tétele az Egyesület hosszú távú célkitűzése, bevezetése fokozatosan történik.

1.1.18 Záró rendelkezések

A Danubius Dog Klub jelen szabályzata visszamenőleges hatállyal nem bír, azaz ha a fajtához tartozó egyedpár a tenyésztésbe állítás feltételeit a Tenyésztési Szabályzat hatályba lépése előtt már megszerezte, úgy minden további nélkül tenyésztésbe állíthatóak, utódaik számára a megfelelő igazolás (Származási Lap) kiadható. Származási Bizonyítvánnyal rendelkező egyedek párosításából született utódokat törzskönyvezni és Származási Bizonyítvánnyal kell ellátni, ha azt a szuka tulajdonosa (a tenyésztő) kéri.

Jelen Tenyésztési Szabályzat betartásának kontrollálása a tenyésztésvezető és az Egyesület Vezetőségének joga és feladata. Minden tenyésztő és tenyészteni szándékozó, köteles a tenyésztési szabályok tartalmáról illetve változásáról önmaga.

„Kelt: Besenyszög, 2016. július 22. Alulírott Almási Nándor, mint a Danubius Dog Klub elnöke igazolom, hogy a fenti irat az egyesületünk mai napon hatályos tenyésztési szabályzata.”

: Szülőkategória: A Klub; Kategória: Szabályzatok; Megjelent: 2016. január 17.; Készült: 2016. január 17.; Módosítás: 2017. január 21.

A Danubius Dog Klub (DDK) aktuális, 2020. augusztus 15-én elfogadott alapszabálya

: Szülőkategória: A Klub; Kategória: Szabályzatok; Megjelent: 2016. január 16.; Készült: 2016. január 16.; Módosítás: 2023. augusztus 04.

F.C.I. és EuDDC rendelkezések

DDK Fegyelmi Szabályzat

DDK Törzskönyvezési Szabályzat

DDK Kiállítási Szabályzat

DDK Tenyésztési Szabályzat

A DDK Alapszabálya

Tisztségviselők

Működés, tenyésztés

Szabályzatok

Egyebek

Közgyűlési iratok

Danubius Dog Klub (DDK)

a Német Dog magyarországi fajtagondozó szervezete