Danubius Dog Klub
2024. január 27. napjától hatályos
ALAPSZABÁLYA
módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan
mely készült a Danubius Dog Klub Alapszabályának módosítására az Egyesület közgyűlése által 2024. január 27. napján hozott 12/2024 (01.27.) sz. DDK közgyűlési határozat,
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az alábbiak szerint.
A 2024. január 27. napján kelt módosítás a jelen okiratban vastag, dőlt betűvel szedve.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: Danubius Dog Klub
2. Az Egyesület rövidített elnevezése: DDK
3. Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: Danubius Dog Klub
4. Az Egyesület székhelye: 7772 Villánykövesd, Kossuth Lajos utca 33.
5. Az Egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. Az Egyesület honlapjának címe: http://www.danubiusdogclub.hu
7. Alapítás éve: 2011.
8. Kinológiai Szövetségi tagság: MEOESZ
9. A Danubius Dog Klub a Fővárosi Bíróság által nyilvántartásba vett országos hatáskörű egyesület.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE
1. Az Egyesület célja:
A német dog fajta egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező, törzskönyvezett állományának kialakítása és szinten tartása, hozzáértő gondozása; a német dog tartók és tenyésztők összefogása; illetve a fajtamentés, állatvédelem segítése.
2. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében végzett tevékenysége, feladatai:
A német dog ebfajta vonatkozásában a fajta fenntartása, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, alomellenőri és állománynyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása, tenyésztési dokumentáció kiadása. Kapcsolattartás más hazai és külföldi dogtenyésztő szervezetekkel, a fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében, küllem- és tenyészbírálatot végző bírók képzése és vizsgáztatása a kinológiai szövetséggel (MEOESZ) együttműködve. Kiállítások, tenyészszemlék, rendezvények szervezése, klubnapok, előadások tartása, jog és érdekvédelem, lapkiadás, kinológiai ismeretterjesztés, felelős állattartásra nevelés.
Az Egyesület tevékenységében a közhasznú tevékenységek:
Közfeladat az állatvédelem körében a 1998. évi XXVIII. tv. 43/A. §. (2)-(3). bek. szerint:
„43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
(3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.”
Közfeladat a 1996. évi LIII. tv. 64. §. alapján:
„64. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.”
Közfeladat a 2011. évi CLXXXIX. tv.:
„13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: … 15. sport, ifjúsági ügyek;
23.§. (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: … 12. környezet- és természetvédelem”
Közfeladat a 2004. évi I. tv.:
„49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:
c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, …
e) az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját”
Közfeladat a 2011. évi CLXXXIX. tv.:
„13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: … 7. kulturális szolgáltatás, … a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása”
Az egyesület tevékenységét úgy végzi, hogy mulasztásával - ide értve nemzetközi szervezeti tagságból folyó kötelezettségek teljesítését is - a tagjai számára ne okozzon hátrányt.
III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül: párt érdekében végzett politikai tevékenység, országgyűlési képviselő választáson jelöltállítás, megyei, fővárosi önkormányzat képviselő testületébe jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának jelöltállítás, megyei jogú város képviselő testületébe jelöltállítás, polgármester jelölése.
Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat. Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely az alábbiakban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, közfeladat pedig a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
Az Egyesület által közhasznú tevékenység által szolgált közfeladatok megjelölését a Il/2. pont tartalmazza.
Az Egyesület a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
IV. A VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS
1. Az Egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek összege 2025. január 1-től 10.000,- forint + MEOESZ Szövetségi kártya mindenkor érvényes díja, melyet legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Aki tagsági díját eddig az időpontig nem rendezi, azt az Egyesület elnöke a törlés következményére való figyelmeztetéssel, a tag nyilvántartott elektronikus levelezési címére megküldött levél útján, felszólítja a tagdíj befizetésére. Amennyiben a felszólítás tudomására jutásától számított 15 napon belül a tag a tagdíját nem rendezi, az Egyesület elnöke alakszerű határozattal törli a tagok sorából. A törlő határozat ellen annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül a közgyűlésnél lehet jogorvoslattal élni.
Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évére meghatározott tagdíj teljes összegét a tagsági jogviszony létesítésével egyidejűleg, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az Egyesület székhelyén az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. A tagot a tagdíj befizetése után lehet nyilvántartásba venni.
V. A TAGSÁG
1. Az Egyesület tagja lehet az a hazai és külföldi természetes és jogi személy, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
2. Az Egyesület rendes tagja kizárólag olyan személy lehet,
a) aki származási lappal igazolhatóan (kizárólagosan vagy közös tulajdonként) rendelkezik legalább egy, a német dog fajtában bármelyik ország nemzeti kennelklubjának törzskönyvében regisztrált egyeddel vagy,
b) tagfelvételi kérelme benyújtását megelőző időszakból a 2. a) pont szerint körülírt német dog tenyésztésben, kinológiában jelentős szakmai tapasztalatot és szakmai elismertséget szerzett (küllembíróként, dogtenyésztőként, dogok kiállítójaként vagy tartójaként tevékenykedett legalább 5 éven át folyamatosan),
továbbá mindkét esetben eleget tesz a hatályos törvényi előírásoknak, valamint a tagdíjfizetési kötelezettségének.
c) 3 év pártoló tagságot követően az Egyesület rendes tagja lehet az a személy, akinek a PETVETDATA rendszerben nevére és címére regisztrált, egyedi azonosítóval
(transzponder) ellátott kutyájának oltási könyvében/állatútlevelében "német dog", "német dog jellegű" vagy "német dog keverék" fajtamegjelölés szerepel, amennyiben a pártoló tagsága időtartama alatt esedékes vagyoni hozzájárulást maradéktalanul befizette.
3. Nem lehet az Egyesület rendes tagja olyan személy, aki bármely más MEOE Szövetséghez tartozó német dog fajtaklubként tevékenykedő, a DDK alaptevékenységével megegyező, vagy hasonló cél szerint tevékenységet végző Egyesület tisztségviselője. Az Egyesület ez alapján elvégzi a tagjegyzékének felülvizsgálatát, mely szerint amennyiben megállapítást nyer ezen pont szerinti összeférhetetlenség, úgy a tag felszólításra kerül; az Egyesület Elnöke a törlés következményére való figyelmeztetéssel, ajánlott, tértivevényes küldeményként postai úton és a tag nyilvántartott elektronikus levelezési címére megküldött levél útján felszólítja az összeférhetetlenségre okot adó körülmény megszüntetésére. Az Egyesület jogosult bizonyítékként a tagot nyilatkozat tételre felszólítani és a nyilatkozatát alátámasztandó további dokumentumokat megkérni. Amennyiben a felszólítás tudomására jutásától számított 15 napon belül a tag az összeférhetetlenség okát nem szűnteti meg és ezt nem igazolja bizonyítható módon úgy az Egyesület Elnöke alakszerű határozattal törli a DDK tagjegyzékéből. Továbbá ezen pont értelmében a tagfelvételi kérelem kiegészül egy erre vonatkozó nyilatkozattal, mely szerint a tagfelvétel megtagadásra kerül amennyiben a kérelmező esetében fennáll az összeférhetetlenség. Jelen pont 2024. február 1. napjával lép hatályba.
4. Minden más személy az Egyesület pártoló tagjává válhat, ha az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait elfogadja, és legalább az Egyesület tagdíjának az 50% át, mint rendszeres vagyoni hozzájárulás fizetését vállalja.
5. Az Egyesület rendes és pártoló tagjainak jogai és kötelezettségei általában azonosak, de a pártoló tag a közgyűlésen nem szavazhat és tisztségre nem választható, továbbá tagdíj fizetésére nem kötelezett.
VI. A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE
Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési kérelemnek a vezetőség általi elfogadásával keletkezik.
A tagfelvételt kérelmező a belépési nyilatkozat és mellékleteinek (melléklet rendes taggá válás esetén igazolás arról, hogy rendelkezik legalább egy, a német dog fajtában regisztrált egyeddel vagy igazolás arról, hogy milyen szakmai elismertségre alapítja rendes tagi kérelmét (V/2. pont), továbbá hogy az éves tagdíj teljes összegét megfizette, pártoló tagság esetén a vagyoni hozzájárulás vállalásáról nyilatkozat) a vezetőséghez való igazolt, postai vagy személyes átadás útján való eljuttatásával kezdeményezheti tagi jogviszonyát.
A tagsági felvételi eljárás során az Elnökség megvizsgálja a tagfelvételi kritérium fennállását. A tagsági feltételeknek megfelelő kérelmezőtől a tagság nem tagadható meg. A vezetőség a tagfelvételi eljárást késedelem nélkül lefolytatja és egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát írásba foglaltan, igazolt módon küldi meg a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a döntés ellen a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
Az Egyesület azon magánszemély tagjai, akik MEOESZ szövetségi kártyát kérnek, minden évben sorszámozott MEOESZ szövetségi kártyát kapnak, mely elektronikus úton az elnök jóváhagyásával és közreműködésével kerül a központi ún. TIR rendszerbe és elektronikus úton kerül a tag részére továbbításra.
A tagokról a Vezetőség nyilvántartást vezet, adataikat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli, illetve közli azokat a jogszabályban meghatározott hatóságokkal. A tagok személyére vonatkozó adatai nem nyilvánosak.
VII. A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
a) A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelenteni az Elnöknek. Bejelentésnek minősül, ha a kilépési szándékot tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a tag az Egyesület elektronikus levelezési címére megküldi, az Elnök átvételi elismervény ellenében személyesen átveszi, vagy a kilépési szándékot tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a tag ajánlott, tértivevényes postai küldeményként az Egyesület székhelyének címére címezve postára adja. A tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozatának az elnök által történő kézhezvétel napján szűnik meg. Amennyiben a tag a kilépési nyilatkozatot postai úton juttatja el az Elnök részére, ez esetben a kilépés napja az a nap, amely napon a tag a kilépési nyilatkozatot fentiek szerint igazolható módon postára adta. Amennyiben a tag a kilépési nyilatkozatot az Egyesület elektronikus levelezési címére küldi meg az Elnök részére, ez esetben a kilépés napja az a nap, amely napon a tag a kilépési nyilatkozatot igazolható módon elektronikus úton elküldte.
b) Amennyiben a tag nem felel meg a jelen alapszabályban rögzített feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 15 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület vezetősége dönt.
c) A Ptk. 3:70. § (1) bekezdésben előírtaknak megfelelően, a jogszabályt, az alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen, a jelen pontban kifejezetten de nem kizárólagosan felsorolt
tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmény az, hogy a tagot az Egyesület elnöke írásban figyelmezteti a kötelezettségszegésre, határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettségszegés megszüntetésére és figyelmezteti azt, hogy ennek elmaradása esetén vele szemben a kizárás jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor a kizárási eljárás alábbiakban körülírt szabályai szerint:
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az egyesület vezetősége folytatja le. Az egyesület vezetőségi és felügyelő bizottsági tagjával szembeni kizárási eljárás lefolytatására a közgyűlés jogosult. Ezen személyekkel szemben kezdeményezett eljárás megindítása esetén, a kezdeményezést követő 30 napon belül a rendkívüli közgyűlést össze kell hívni.
A kizárási eljárás szabályai:
a) A tagot a vezetőség írásban köteles értesíteni a kizárási eljárás megindításáról, amelyben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló okot, valamint figyelmeztetni kell a tagot, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a vezetőség kizárást tárgyaló ülése megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
b) Az egyesület vezetősége a jelen pontban meghatározott esetben a közgyűlés a kizárási határozat meghozatala előtt a tagot, vagy képviselőjét köteles meghallgatni, amelynek során biztosítani kell számára, hogy védekezését előterjessze, szükség esetén az általa megjelölt tanúk meghallgatásra kerüljenek.
A tag és a tanúk meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a vezetőség tagjainak a jelen pontban meghatározott esetben a közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyv hitelesítőinek , a tagnak, képviselőjének és a tanúnak is alá kell írnia.
c) A kizárási eljárást a vezetőség a jelen pontban meghatározott esetben a közgyűlés határozattal köteles lezárni. Mind az eljárást megszüntető, mind a tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni és a tagnak írásban kell kézbesíteni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
d) Az egyesület tagja a kizárást kimondó határozattal szemben annak kézbesítését követő 15 napon belül az Elnöknél előterjesztett, de a Közgyűléshez címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A tag fellebbezését a közgyűlés soron következő ülésén köteles tárgyalni.
e) A tag tagsági viszonya a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított lehetőleg 30 napon belül, de mindenképpen az adott esethez mérten ésszerű időn belül meghozza és 15 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
A kötelezettségszegés tényére vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kizárás tárgyában hozott határozatot a taggal oly módon kell közölni, hogy azt ajánlott, tértivevényes küldeményként postai úton kell a részére kézbesíteni. Postai kézbesítés esetén a közlés napja az a nap, amely napon a küldeményt a tag átvette, amennyiben a küldemény „címzett ismeretlen", „nem kereste", „az átvételt megtagadta" jelzéssel érkezik vissza, a közlés napja a küldemény postára adásának napja.
Kizárási okok:
• aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Danubius Dog Klub alapszabály szerinti rendjét, vagy a Danubius Dog Klub tevékenységét erőszakkal, vagy azzal fenyegetve megváltoztassa,
• aki a tagsági viszonyával kapcsolatos a tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott bármely kötelezettségét vétkesen megszegi,
• akit a Danubius Dog Klub sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt,
• aki a Danubius Dog Klub Alapszabályának és szabályzatainak előírásait, valamint testületi szerveinek határozatait nem tartja be,
• aki választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,
• aki más tag ellen szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból alaptalan hatósági vagy fegyelmi eljárást kezdeményez, amennyiben a hatósági vagy fegyelmi eljárás megindul,
• aki a DDK szerveinek határozatai végrehajtását akadályozza, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít,
• aki vét az 1998. évi XXVIII. az Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előírásai ellen,
• aki kutyaviadalt szervez, vagy azon részt vesz bármilyen formában vagy kutyát értékesít viadal céljára,
• aki kutyát ad el olyan természetes vagy jogi személy részére, aki tömegesen vásárol fel kutyát pet shopban (hobbiállat üzlet) vagy kereskedésben történő értékesítésre, vagy maga értékesít kutyát pet shopban (hobbiállat üzletben) vagy kereskedésben,
• aki kutyáját nem az adott fajtának megfelelő körülmények között tartja, vagy gondozását elmulasztja,
• aki a kutya tartása, használata vagy kiképzése során a szükséges és általánosan elfogadott mértéket és módszert meghaladóan kutyáját fizikailag vagy pszichikailag bántalmazza, annak maradandó sérülést okoz.
VIII. A TAGOK JOGAI
1. Az Egyesület tagjának jogai:
• az Egyesület tevékenységében, rendezvényén való részvétel,
• igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait
• igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket
• jog és érdekvédelem illeti meg
• a közgyűlésen való részvétel, szavazati jog gyakorlása (kivéve a pártoló tag), a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
• Az Egyesület tagjai aktív és passzív választójoggal rendelkeznek, kivéve a pártoló tagokat.
• A tagok az Egyesületet érintő lényeges kérdésekről az elnöktől tájékoztatást kérhetnek.
• A tagoknak joga van az Egyesület irataiba betekinteni, azokról másolatot készíteni az Elnökkel történő időpont egyeztetést követően. Az iratbetekintést az Elnök jelenlétében gyakorolhatja. A betekintést kérő kötelezettséget vállal mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására és a titoktartásra.
• Az Egyesület tagjának joga van arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, kivéve a pártoló tagokat.
IX. A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI
1. Az Egyesület tagjának kötelezettségei
• Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
• Az Egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés
• Köteles a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat annak esedékességéig megfizetni (a pártoló tagok 50% vagyoni hozzájárulásként teljesíteni).
• Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül a vezetőséghez bejelenteni.
• A jogszabályokat, a Danubius Dog Klub szabályzataiban leírtakat, továbbá az egyesületi határozatokat, megállapodásokat betartani.
• A tagok kötelesek egymással kulturáltan, udvariasan, segítőkészen együttműködni.
• A tag nem ronthatja más tag hitelét. Köteles rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
• Tilos törzskönyvvel, származási lappal, vagy bármely irattal visszaélni.
• Köteles kutyáit, és ha más állata van, azokat is, kulturáltan tartani.
• A tag nem adhat el kutyát olyan természetes vagy jogi személy részére, aki a kutyát pet shopban (hobby állat üzlet) vagy kereskedésben való értékesítésre ad át, vagy maga értékesít kutyát pet shopban vagy kereskedésben. Tag nem lehet tagja hobbiállat kereskedelemmel foglalkozó szervezetnek.
• Tilos az állatkínzás minden formája.
• Tisztségviselő nem élhet vissza tisztségével.
• A tag nem rongálhatja szándékosan az Egyesület vagyonát
• A pártoló tag az általa vállalt vagyoni hozzájárulást megfizetni.
X. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1. Az Egyesület szervei:
A) Közgyűlés
B) Vezetőség
C) Felügyelőbizottság
D) törölt
Egyéb tisztségek, bizottságok:
E) Tenyésztésvezető
F) Tenyésztési Tanács
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja lehet az, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
• magyar állampolgár,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
• a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A.) A KÖZGYŰLÉS
A közgyűlés a tagok összességének legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.
A közgyűlést a közgyűlés elnöke vezeti le, vagy levezető elnököt bíz meg. A közgyűlésen jegyzőkönyvvezető, 2 hitelesítő, háromtagú mandátumvizsgáló bizottság működik, mely egyben a szavazatszámláló bizottság feladatát is ellátja. A felsoroltakat a közgyűlés választja, megbízásuk az adott közgyűlésre szól.
A közgyűlés összehívása
Az Egyesület közgyűlését az elnök hívja össze. Az elnök halála, lemondása, vagy tartós cselekvőképtelen állapota esetén a közgyűlést az Elnökhelyettes hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni továbbá, ha a tagok 1/3 része az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi az elnöknél a közgyűlés összehívását, továbbá, ha fegyelmi ügyet kell elbírálni, valamint ha bíróság elrendeli. Összehívhatja az elnök a közgyűlést, ha a Felügyelőbizottság elnöke indokolt esetben javasolja.
Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőzően 14 nappal írásban, igazolható módon kézbesíteni kell. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tag nyilvántartott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlés helyének meghatározása
A Közgyűlés az ülését a vezetőség által megállapított helyszínen tartja.
A közgyűlési meghívó tartalma
A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A napirend szabályai
• A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a vezetőségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
• A napirend kiegészítésének tárgyában a vezetőség 2 napon belül dönt.
• Az vezetőség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat.
• Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
• Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
• A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Határozatképesség
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult, rendes tag 50 %a + 1 fő részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Amennyiben a meghirdetett időpontban a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult rendes tag 50 %a + 1 fő nincs jelen, akkor a közgyűlést fél órával későbbi időpontra, de változatlan napirenddel ki kell tűzni. A fél órával későbbre kitűzött közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult rendes tagok létszámára tekintet nélkül határozatképes.
A meghívóban a határozatképességre vonatkozó szabályt minden esetben közölni kell. A megismételt közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult rendes tagok létszámára tekintet nélkül akkor határozatképes, ha a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.
Egyszerű szótöbbséggel elfogadható határozat esetén a határozat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jelenlévő szavazásra jogosult rendes tagok 50 %a + 1 fő azt elfogadja.
A közgyűlés működése, határozathozatal
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult rendes tagok számát. A rendes tagok mandátumát kivéve az alakuló közgyűlésen a mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi és adja át a mandátumkártyát. A mandátumkártya egy legalább A/6os méretű lap, mely tartalmazza az Egyesület nevét és a közgyűlés tényét és dátumát, pecsétjét, és amelynek feltartásával adják le a közgyűlés szavazó jelenlevői szavazatukat nyílt szavazáskor, és amelynek felmutatásával veszik fel a titkos szavazáshoz szavazólapjaikat, ez utóbbi átvétele tényét a kettős szavazás elkerülésére a mandátumkártyán a szavazatszedő bizottság rögzíti.
A mandátumvizsgáló bizottságot az Egyesület vezetősége választja, a közgyűlést megelőzően.
A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint háromtagú szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlés rendjéért és a napirendi pontok betartásáért az levezető elnök a felelős.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján is készülhet.
A tagok határozatukat amennyiben az Alapszabály, illetve jogszabály nem rendelkezik ettől eltérően a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével, nyílt szavazás útján hozzák meg.
Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, az Alapszabály egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, az Alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A személyi kérdésekben (ügyintéző és képviselő szerv tagjainak választása, kizárási eljárás) történő döntéshez a jelen lévő tagok szótöbbséggel, titkos szavazás útján hozott határozata szükséges.
A tagok többségének kérésére a titkos szavazást bármely kérdésben el kell rendelni.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök az Egyesület honlapján teszi közzé.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképeség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.
Nyílt szavazás esetén a szavazás a szavazólap felemelésével történik.
Titkos szavazás esetén a szavazás sorszámozott szavazólapokon történik.
A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
A közgyűlés hatásköre:
• Alapszabály megállapítása, módosítása.
• Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• más nemzetközi szervezethez csatlakozásának kimondása.
• Ügyintéző és képviselő szervek, vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll.
• Az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;
• éves költségvetés elfogadása.
• Kizárási ügyek II. fokú megtárgyalása, határozathozatal.
• Törlés, felmondás elleni jogorvoslati kérelem elbírálása.
• Tagfelvételt elutasító döntés elleni fellebbezés elbírálása.
• Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
• A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
• a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
• a végelszámoló kijelölése.
B) A VEZETŐSÉG
1. A vezetőség az Egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A vezetőség tagja csak egyesületi rendes tag lehet.
A vezetőség szervezeti felépítése:
A vezetőség öt tagból áll: elnök, alelnök és három vezetőségi tag. Az ülésen szavazati joggal vesz részt az elnök, alelnök és a vezetőségi tagok. Tanácskozási joggal bárki meghívottként részt vehet.
Az Egyesület közgyűlése Tiszteletbeli Elnököt választhat, aki a vezetőség ülésein részt vehet, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, de nem vesz részt a vezetőség döntéshozatalában.
1.1. Elnök
Az elnököt a közgyűlés választja titkos szavazással, többségi (a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt tekintendő megválasztottnak) szavazással, öt éves határozott időtartamra. Korlátlanul újraválasztható. Az elnök a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, és beszámolási kötelezettsége van. Elnöki tisztséget csak társadalmi munkában lehet betölteni, tevékenységéért jutalom, kedvezmény nem jár, de indokolt költségeit téríteni kell. Egy személyben felelős az alapszabályszerű működésért. Képviseli az Egyesületet harmadik személyek felé, szerződéseket köt. Az Egyesületen belül utasítási jogköre van, hatáskört azonban nem vonhat el. Munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület dolgozói felett. Lapkiadó, illetve felelős szerkesztő az Egyesület által kiadott sajtótermékek esetében. Ellát minden feladatot, amit az alapszabály illetve az Egyesület bármely szabályzata a hatáskörébe utal. Részt vesz a vezetőség döntéshozatalában.
1.2. Alelnök
Az alelnököt a közgyűlés választja titkos szavazással többségi (a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt tekintendő megválasztottnak) szavazással, öt éves határozott időtartamra. Korlátlanul újraválasztható. Az elnök halála, lemondása vagy tartós cselekvőképtelenség állapota esetén a következő közgyűlésig ellátja az elnök feladatait. Egyéni esetben az elnököt, az elnök megbízása alapján, az elnök által meghatározott körben helyettesíti. A helyettesítés ideje alatt történtekről az elnöknek beszámol. Részt vesz a vezetőség döntéshozatalában.
1.3. Vezetőségi tagok
A vezetőség tagjait a közgyűlés választja, titkos szavazással többségi (a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt tekintendő megválasztottnak) szavazással, öt éves határozott időtartamra. Korlátlanul újraválasztható. Részt vesz a vezetőség döntéshozatalában.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
Az Egyesület elnöke: Tóth István, 7772 Villánykövesd, Kossuth Lajos utca 33. sz. alatti lakos
Az Egyesület alelnöke: Kuszné Szűcs Katalin, 2463 Tordas, Külterület 010917 hrsz.
Vezetőségi tagok: Dancs Melinda, 8900 Zalaegerszeg, Jászai Mari utca 11. 1/1.
Harmat Bernadett, 2735 Dánszentmiklós, Nyáregyházi út 27.
Vargha Sándor, 8445 Városlőd, Hölgykő utca 27.
Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az elnök a nevét, az Egyesület kézzel, vagy géppel írt, előírt, előnyomtatott vagy nyomtatott neve fölé önállóan írja alá az aláírási címpéldány szerint.
3. A vezetőség hatáskörébe tartozik:
• az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Egyesület tevékenységének szervezése, irányítása, rendezvények, tenyésztés szervezése, előadások, tanfolyamok szervezése, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala.
• A beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése.
• Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése.
• Az alapszabály kidolgozása, és a közgyűlés elé terjesztése;
• egyéb szabályzatok megállapítása, elfogadása, módosítása.
• Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.
• A közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
• a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• közgyűlési határozatok végrehajtása
• A tagság nyilvántartása.
• Az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
• Az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
• A tag felvételéről való döntés.
• Döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
• Elsőfokú eljárás kizárási ügyben.
4. A vezetőség köteles egymással rendszeres kapcsolatot tartani és szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tartani.
A vezetőségi ülést az elnök hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a tagnak a nyilvántartott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.
A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a vezetőségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
A vezetőségi ülésen történő jelenlévőnek kell tekinteni a fizikai jelenléten kívül, amennyiben a vezetőség tag elektronikus vagy távközlési eszközzel folyamatosan követni tudja a vezetőségi ülésen történő eseményeket és ezen keresztül módja van bekapcsolódni a megbeszélés folyamatába (kihangosított telefon, Skype, MSN, konferencia telefonvonalak, stb.). Az ehhez szükséges technikai eszközöket a vezetőségi tagnak kell megszerveznie és biztosítania. További feltétele a jelenlét elismerésének, hogy a vezetőségi ülés megkezdését megelőzően a vezetőségi tag írásban jelentse be a vezetőség elnöke részére a nyilvántartott elektronikus címéről, hogy elektronikus úton kíván bekapcsolódni a vezetőségi ülés menetébe, a kapcsolódás módját, telefonszámát illetve egyéb azonosítóját, valamint megjelölve a vezetőségi ülés dátumát. A bejelentéshez csatolnia kell a személyazonosításra alkalmas dokumentumának másolatát. Ezt a bejelentést meg kell őrizni a vezetőségi ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként.
A vezetőség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott vezetőségi tagok több mint a fele jelen van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A vezetőség határozatait a vezetőségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. § (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
• a megbízás időtartamának lejártával;
• visszahívással;
• lemondással;
• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
• amennyiben a vezető tisztségviselő tagdíjfizetési kötelezettségét, minden év legkésőbb január 31. napjáig nem teljesítette.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstő számított hatvanadik napon válik hatályossá.
C) FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
A közgyűlés három tagból felügyelőbizottság létrehozását rendeli el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság feladata különösen az Egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés titkos szavazás útján többségi (a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt tekintendő megválasztottnak) szavazással, öt éves határozott időtartamra választja meg. A felügyelőbizottság tagjai korlátlanul újraválaszthatóak.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.
A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
A felügyelőbizottság ülését az elnök évente egyszer hívja össze meghívó megküldésével. A meghívót az ülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell postai úton (ajánlott levélként), vagy elektronikus úton a nyilvántartott elektronikus levelezési címre megküldeni a felügyelőbizottság tagjainak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a tervezett napirendi pontokat.
A felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelőbizottság ülését az elnök vezeti. Az elnök az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést. A felügyelőbizottság határoz a napirendi pontok elfogadásáról. A felügyelőbizottság elnöke ismerteti az előterjesztést, megadja a szót a felügyelőbizottsági tagoknak, szavazásra bocsátja az előterjesztést, megszámlálja és megállapítja a döntést támogatók és ellenzők számát. A felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek az elkészítéséről az elnök gondoskodik. A felügyelőbizottság ülésein hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni.
A felügyelőbizottsági ülésen történő jelenlévőnek kell tekinteni a fizikai jelenléten kívül, amennyiben a felügyelőbizottsági tag elektronikus vagy távközlési eszközzel folyamatosan követni tudja a felügyelőbizottsági ülésen történő eseményeket és ezen keresztül módja van bekapcsolódni a megbeszélés folyamatába (kihangosított telefon, Skype, MSN, konferencia telefonvonalak, stb.). Az ehhez szükséges technikai eszközöket a felügyelőbizottsági tagnak kell megszerveznie és biztosítania. További feltétele a jelenlét elismerésének, hogy a felügyelőbizottsági ülés megkezdését megelőzően a felügyelőbizottsági tag írásban jelentse be a felügyelőbizottság elnöke részére a nyilvántartott elektronikus címéről, hogy elektronikus úton kíván bekapcsolódni a felügyelőbizottsági ülés menetébe, a kapcsolódás módját, telefonszámát illetve egyéb azonosítóját, valamint megjelölve a felügyelőbizottsági ülés dátumát. A bejelentéshez csatolnia kell a személyazonosításra alkalmas dokumentumának másolatát. Ezt a bejelentést meg kell őrizni a felügyelőbizottsági ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként.
A felügyelőbizottsági tevékenységéért jutalom, fizetés nem jár, a felügyelőbizottsági tagok igazolt költségeit meg kell téríteni.
A bizottság elnöke indokolt esetben a közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
A Felügyelőbizottság elnöke, amennyiben a törvényes állapot az Egyesületen belül másképpen nem állítható helyre, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséghez fordulhat.
D) –
E) TENYÉSZTÉSVEZETŐ
A vezetőség kéri fel, megbízását a vezetőségtől kapja és visszavonásig érvényes. Korlátlanul újraválasztható.
A tenyésztésvezető feladatai és személyi jogköre
• a tenyésztés felügyelete,
• tenyésztéssel kapcsolatos dokumentumok (alombejelentő, fedeztetési igazolás) ellenőrzése, ezek nyilvántartásba vétele és előkészítése a törzskönyvezés számára.
• A született almok ellenőrzése, az alomellenőrök kijelölése.
• A törzsállomány (hazai német dog állomány) fejlődésének / változásainak nyomon követése és nyilvántartása.
• A tenyésztéshez kapcsolódó nemzetközi és hazai jogszabályi háttér változásainak nyomon követése.
• Szakmai segítségnyújtás és tájékoztatás a tenyésztők részére.
• Éves beszámoló közzététele az állomány alakulásának nyomon követéséről, annak változásairól.
• Felhívás a vezetőség felé, amennyiben az állomány minősége az általa vezetett nyilvántartás alapján valamilyen irányban jelentősen elmozdul.
• Felhatalmazással bír, hogy Tenyésztési Tanácsot állítson fel.
F) TENYÉSZTÉSI TANÁCS
Tagjait a Vezetőség jelöli ki.
A tanács tagjai jogosultak a törzskönyvezés dokumentumaiba betekinteni, azokat véleményezni, almokat ellenőrizni; indokolt esetben, tisztázatlan tenyésztési háttér esetén a származási lap kiadását megtagadni, a tenyésztési szabályzattal összhangban.
A Vezetőség megbízása alapján köteles a fenti feladatokat elvégezni illetve azok végrehajtásában közreműködni, vitás esetben szavazással dönteni.
A tanács mandátuma visszavonásig érvényes, melyre a vezetőség jogosult.
Tagja lehet bármely egyesületi tag. És a tenyésztésvezető.
A tenyésztésvezető és a tanács közvetlenül a vezetőségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel az általa elvégzett munkáról.
XI. JOGORVOSLAT
Az Egyesület tagja, az Egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
XII. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, az Egyesület elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
4. Az Egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
5. Az Egyesület
a. alapcél szerinti, és
b. gazdaságivállalkozási
tevékenységet folytathat, kizárólag a törvényi feltételek szerint.
Az Egyesület vagyonát gazdaságivállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
6. Az egyesület vagyonát álló, fogyó vagyontárgyak és pénzeszközök képezik.
7. Az Egyesület bevételei:
a. tagdíj,
b. gazdaságivállalkozási tevékenységből (szolgáltatásnyújtásából, rendezvények megtartásából) származó bevétel,
c. felajánlásokból, hozzájárulásokból, vissza nem térítendő támogatás, adomány;
d. befektetési tevékenységből származó bevétel,
e. az Egyesület által kiadott folyóirat megjelentetéséből származó nyereség,
f. egyéb, az egyesület cél szerinti tevékenységéből eredő bevétel.
8) Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c. a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d. az Egyesület által kiadott folyóirat megjelentetéséhez kapcsolódó költség,
e. egyéb költség.
Az Egyesület a bevételeit és a költségeit, ráfordításait a fentiek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
9) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel és azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület éves költségvetése alapján gazdálkodik.
XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
2. A jogutód nélkül történő megszűnés
a. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,
b. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett.
c. A tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d. az arra jogosult szerv megszünteti.
e. Az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
f. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki.
A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az Egyesület vagyonáról az utolsó közgyűlés vagy a felszámoló dönt. Amennyiben bármely okból vagyonáról közgyűlési határozat nem születik, azt állatvédelmi célokra kell fordítani.
XIV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról. a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
A fenti egységes szerkezetű Alapszabály megállapítására a Danubius Dog Klub 2024. január 27. napján megtartott közgyűlése 12/2024.(01.27.) DDK Kgy számú, a korábbi alapszabályt módosító határozata alapján került sor, a módosított rendelkezések vastag, dőlt betűvel szedve.
A módosított rendelkezések a Közgyűlés hivatkozott határozata alapján 2024. január 27. napjától hatályosak, kivéve azon bekezdések, ahol ettől eltérő a hatálybalépés időpontja.
A fenti egységes szerkezetű alapszabály 2024. január 27. napjától hatályos.
Alulírott Tóth István, a Danubius Dog Klub elnöke igazolom, hogy a fenti alapszabály a Danubius Dog Klub 2024. január 27. napjától hatályos alapszabálya.
Tápiószentmárton, 2024. január 27.
Tóth István elnök
